Kinek kell garantált bérminimumot megadni

Megjelent az első állásfoglalása arról, hogyan tudják a vállalkozók eldönteni, hogy 2017. január 1. után egy adott dolgozó bérét a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz kell igazítani. A helytelen meghatározás jelentős munkaügyi bírságot eredményezhet!

 

A 430/2016. (XII. 15.) Korm. r. rögzíti, hogy a 2017. január 1. után a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a 127.500,- forint. Azoknak a munkavállalóknak, akiknek a munkája legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimumot kell legalább megadni, amely a teljes munkaidő teljesítése esetén 161.000,- forint.

 

Az NGM – tájékoztató jelleggel – megadja, hogy a vállalkozások milyen tényezők mérlegelése után tudják eldönteni, hogy az adott dolgozóra a minimálbér vagy a garantált bérminimum vonatkozik.

 

Minden esetben azt kell megvizsgálni, milyen képesítés szükséges az adott munkakör betöltéséhez. Képesítést előírhat:

1)    jogszabály, amely lehet általános jellegű vagy szakterületre vonatkozó. (Pl. a személy- és a vagyonvédelem vonatkozásában a 2005. évi CXXXIII. tv.)

2)     kollektív szerződés, vagy a munkáltató bármilyen belső szabályzata, illetve a munkáltató gyakorlata is (Pl. munkaköri leírás).

 

Ezek hiányában, illetve a konkrét esetre vonatkozóan a képesítési követelményt a szintje alapján be kell azonosítani. Ehhez tartozó jogforrások:

  • Országos Képzési Jegyzékre [OKJ: 150/2012. (VII. 6.) korm. r.],
  • a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint
  • a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény.

 

Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) pontosan meghatározza, hogy mely szakképesítés (ráépülés), milyen szintnek felel meg.

 

Ha az OKJ-bent a szint középfokúnak van besorolva, akkor azt kell megvizsgálni, hogy a konkrét, előírt képesítéssel rendelkezik-e a munkavállaló. Fontos, hogy a munkavállalónak nem általánosságban kell középfokú képesítéssel rendelkezni, hanem a konkrét munkakör vonatkozásában.

 

Az OKJ magyarázata szerint a 34. szint (illetve felette) középfokú szakképesítésnek minősül, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, és jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg. DE! A NGM keretei közé integrálódott felügyelet ugyanakkor azt az álláspontot képviseli, hogy már a 31. szint is garantált bérminimumra jogosít! (Pl. vagyonőr: 32. szint). „S habár az állásfoglalás nem jogszabály, érdemes ezt a minimális díjazás mértékének megállapításánál figyelembe venni, hiszen a munkaügyi ellenőrzés keretében ezt fogják számon kérni.”

 

Ha munkavállaló munkakörének egyes elemeihez középfokú, más elemeihez viszont ennél alacsonyabb képesítési követelmény kapcsolódik, a munkavállaló szintén jogosult a garantált bérminimumra.

 

A besorolásnál célszerű maximális gondossággal eljárni, mert – vélhetően – az elkövetkező időszakokban a munkaügyi ellenőrzések nagy számban fogják vizsgálni, hogy a munkavállaló megkapja-e az előírásoknak megfelelő bért.

 

Cikk tartalmának forrása: Adózóna - 2017.02.16.– dr. Kéri Ádám ügyvéd cikke  



Vissza a bloghoz!

Stallum a Facebook-on

Kereső

Legfrissebb cikkek

Nézd meg, kivel üzletelsz!

Nem volt nehéz előre megjósolni, hogy a NAV egyre szélesebb körben ellenőrzi a vállalkozásoknál a kimenő és befogadott számlák összhangját. Legjellemzőbb esete, hogy olyan számla kerül ...

Bővebben ...

Születőben a minőségi könyvelői munka garanciarendszere

A magas színvonalú számviteli munka mellett elkötelezett könyvelők és a rossz könyvelők miatt pórul járt vállalkozások számára jó hírt jelenthet az a törvénymódosítás, amely alapot teremt a ...

Bővebben ...

Címkék