2015. október 21-én megjelent a NAV honlapján: Tájékoztató a kiértesítő levelekkel kapcsolatosan jelentkező feladatokról, valamint az EGYKESZ adatlap rendszeresítéséről
Ez a „tájékoztató” valójában már egy „magyarázat”, mert ez megelőzően az adózók egy része szívhez szóló levelet kapott a NAV-tól, amelyben felhívták arra, hogy a képviseleti jogra vonatkozó meghatalmazást újra be kell adni. Ennek oka, hogy 2016. januártól a NAV egységes rendszerben tartja nyilván „az adó- és a vámszakmai tevékenységéhez kapcsolódó ügyfél-adatokat”, azaz az adó és vám folyószámlát.
Ezzel az új rendszerrel jót akartak, hiszen korábban a NAV adó-, illetve vámszervénél külön-külön nyilvántartott folyószámlák elkülönült hozzáférése megszűnik, s egy rendszerben egymeghatalmazással mindkét terület lekérdezhető lesz. De …
Azzal a céllal, hogy a hozzáférési jogosultság bejelentése zökkenőmentes legyen, a NAV a teendőkről tájékoztató levelet küldött az adózók egy részének. Ebben kérték az adózókat, hogy az EGYKESZ adatlapot lehetőség szerint a kiértesítő levélben leírtak alapján, 2015. november 16-ig szíveskedjenek benyújtani.
De eddig ezeknek a cégeknek már volt meghatalmazása, s joggal merült fel a kérdés: most újra be kell adni egy meghatalmazást? A szakmában hatalmas értetlenség kerekedett:
Akinek már van meghatalmazása, miért kell annak újra meghatalmazást kérnie az ügyfelétől?
Ahogy ez lenni szokott, a hírek és a rémhírek saját életüket élték, a bizonytalanság miatt minden szakmai közösségben és fórumon slágertémává vált a téma. A könyvelői területen két különböző álláspont alakult ki:
Persze mindebből a vállalkozások nem sokat észleltek, vagy nem törődtek vele, csak ha a könyvelő kérte, mentek, aláírtak: „Ha kell, akkor kell, a könyvelő biztosan tudja!”
S ekkor jött a fordulat, azaz egy sajtóközlemény (tehát nem jogszabályi változás, hanem „csak” egy sajtóközlemény, amely percek alatt körberöpült a szakmán.
„ A vállalkozások többsége állandó meghatalmazottra bízza az adóügyeit, így a NAV vezette folyószámlák kezelését is. A meghatalmazások általában csak az egyik (vagy a vám- vagy az adó) folyószámlához biztosítanak hozzáférést. A hatályos szabályozás szerint 2016-tól, az egységes NAV folyószámla adataihoz csak új meghatalmazással lehet hozzáférni. Ahhoz, hogy ne kelljen minden egyes vállalkozásnak újrakötni a meghatalmazotti szerződéseket, a gazdasági tárca javaslatot készített a korábbi meghatalmazások kiterjeszthetőségéről.
A javaslat szerint a cégek legtöbbjének semmit nem kell tennie, ezzel a „ráutaló magatartással” a cég meghatalmazottja 2016-től is automatikusan hozzáfér az egységes folyószámla adatokhoz. Csak annak a vállalkozásnak van teendője, - a korábbi meghatalmazását vissza kell vonnia – amelyik nem szeretné azt, hogy korábbi pl. vámügyekben meghatalmazott képviselője rálásson az egységes folyószámlára, ahol már az adóbefizetések adatai is láthatóak.”
A kérdés már csak annyi, hogy mennyiben tekinthető hiteles jogforrásnak egy „NAV tájékoztató levél”, vagy egy ezt negligáló „sajtóközlemény”?
Ez az igazi „jogbiztonság”?
S hogy végül happy end legyen: 2015.11.16. nappal az Országgyűlés elfogadta a 2016 évre vonatkozó utolsó adótörvénymódosításokat, amelynek keretében a fenti „sajtóközlemény” tartalma jogszabályi helyére került. Így egyértelművé vált, hogy a mintegy 90 ezer képviselő meghatalmazását nem kell sem módosítani, sem újraírni.
A NAV is gyorsan korrigált: „… az elektronikus felületen biztosított folyószámla-hozzáférési jogosultságot az erre a célra rendszeresített EGYKE adatlapon van lehetőség visszavonni. Felhívjuk továbbá szíves figyelmüket, hogy az eddigiekben benyújtott EGYKESZ adatlapon bejelentett meghatalmazást hivatalunk nyilvántartásba vette, azzal ügyfeleinknek további teendője nincs.”
Mára már csak a bosszúság élménye maradt: „aki nem kapkodott, az megússza a munkát”. A sok jó statisztika mellett még azt kellene kikalkulálni:
Hány órai felesleges időráfordítás merült fel e kérdés miatt?
Hány értelmetlen érdeklődő telefon tépázta a szakma és a vétlen hivatali ügyintézők idegeit?