Munkaügyi képviselő – az meg milyen csodabogár

Az, hogy nem találkoztál eddig még a munkaügyi képviselő intézményével, két dologra vezethető vissza: Ad 1.) Eddig csak az 50 főnél több személyt foglalkoztató cégeknél volt kötelező munkaügyi képviselőt választani, de most már a 20 fő fölött is kell munkaügyi képviselő. Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LXXIX. törvény sok fontos módosítást tartalmaz. A jogszabály hatálybalépésének időpontja: 2016. július 8.

Ad 2.) A könyvelők, adási és számviteli szakemberek legfeljebb a munkavállalók foglalkoztatásának kérdéseiben és a bérszámfejtésben tudnak az ügyfeleiknek segítséget nyújtani.

A munkavédelem viszont egy olyan terület, amely speciális szakismeretet s szakmai támogatót igényel, így abban a könyvelő legfeljebb megfelelő további szakember ajánlásával tud segíteni a vállalkozásnak.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a következőket mondja ki:

• A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül ún. munkavédelmi képviselőt választani.
• A munkavédelmi képviselő - olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket.

A munkavédelmi képviselő - törvényben leírt - jogosítványainak célja:

• a hiányosságok feltárása,
• azok megszüntetése érdekében intézkedések kezdeményezése,
• ezek által a munkavédelmi helyzet javítása.

Munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 20 fő. Eddig a határ 50 fő volt, de ezt a határt most leszállítják 20 főre, így igen sok vállalkozást érint a kötelezettség.

Tehát minden, legalább 20 főt foglalkoztató munkáltatónál munkavédelmi képviselőt kell választani. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége;

Ha 20 főnél kevesebb munkavállalót létszáma, de

• a munkáltatónál a munkáltatónál működik szakszervezet, üzemi megbízott vagy
• ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi a munkavédelmi képviselő választását, akkor ott is kell választani.

Nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.

A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással öt évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell.

A munkavédelmi képviselő

• egyrészt mint munkavállaló köteles ellátni munkakörét,
• másrészt képviselnie kell az őt megválasztó munkavállalók érdekeit.

A munkaügyi képviselő számára a szükséges ismereteket, illetve azon frissítését évente – akár külső továbbképzés, akár belső képzés - formájában igazoltan biztosítani kell.

A munkavédelmi képviselő jogosítványai a következők:

• közvetlen tapasztalati (vizsgálódási) jog - helyszíni ellenőrzés, részvéte balesetvizsgálatban, kockázatértékelésben, kockázatbecslésben
• munkavállalókkal konzultáció joga
• tájékozódás joga - (munkáltatótól, munkavállalótól, hatóságtól)
• döntés-előkészítési jog (munkáltatói döntések véleményezése)
• eljárási és kezdeményezési jogosultságok (javaslattétel, munkahelyi munkavédelmi program kezdeményezése, szakértő igénybevétele, hatóság megkeresése, kollektív munkaügyi vita kezdeményezése)
• döntési jog (munkavédelmi szabályozásban együttdöntés)

A törvény kimondja, hogy a munkavédelmi képviselőt jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti.

Ha egy adott cégnél, ahol a jogszabály alapján kellene munkaügyi képviselőt választani, de azt elmulasztják megtenni, a munkaügyi ellenőrzés élhet bírságolási jogával. A munkaügyi bírságokról most külön nem írnék, de annyit minden cégvezető tud, hogy igen komoly összegek is kikerekedhetnek egy-egy ellenőrzésből.

A munkaügyi képviselői intézményről adott fenti tájékoztatás – természetesen – nem teljes! Sőt! Csak a legfontosabb ide vonatkozó információkat szedtük össze. Ezzel is csak arra szerettünk volna rávilágítani, hogy egy cégvezetőnek mennyi speciális ismeretre van szüksége ahhoz, hogy az adott vállalkozást szabályosan irányítsa. … s arra is, hogy külső szakértők, tanácsadók, illetve azok szakmai ismeretei nélkül sok kockázat van egy adott vállalkozásban.

S még egy tévhit (amivel nagyon gyakran találkozunk): minden termelésen kívüli kérdés a könyvelő feladata. Az igaz, hogy a könyvelő mindenről szeretne tudni, mert mindennek lehet számviteli és adózási vonzata, de számos adminisztratív és speciális szaktudást, képzettséget igénylő terület van, amely nem tartozik, vagy jellegénél fogva nem is tartozhat a könyvelő feladatai közé. S hogy visszakanyarodjunk a munkaügyi képviselőválasztáshoz – ennek a megszervezése, ledokumentálása sem!

Vissza a bloghoz!