Táppénzszabályok változása

2015. január 1-jével a táppénzre vonatkozó szabályok jelentősen megváltoztak:

A táppénzalap számítás menete:

Először tisztázni kell, mit jelent az ún. irányadó időszak kifejezés: az időszak, amely időszakban kapott jövedelem után a táppénz kiszámításra kerül. Ez:

• Folyamatos biztosítás esetén a táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva számított 180 nap.
• Folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

Ha
az igénylőnek a táppénzjogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyában a táppénzjogosultság kezdőnapját megelőző naptári év első napjától a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időtartam alatt nincs 180 naptári napi jövedelme,
de
az irányadó időszakban legalább 120 naptári napi jövedelemmel rendelkezik,
és
van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően 180 nap folyamatos - Tbj 5.§ szerinti – biztosítási jogviszonya,
akkor
a táppénz alapját ezen 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Amennyiben a fentiekben meghatározottak szerint nem lehet megállapítani a táppénz alapját, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdőnapját megelőzően 180 napi folyamatos – Tbj.5.§ szerinti – biztosításban töltött idővel.
Ha igen, akkor

• a táppénz alapját az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban elért – legalább 30 napnyi – tényleges jövedelem,
• ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ha nem, akkor

• az ellátást a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzjogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme (ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme) kevesebb a minimálbérnél.

Ez esetben a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani a táppénz alapját.

Megjegyzés: a biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.


Táppénz számítási szabály különleges esete:

A módosítás tartalmazza azt az élethelyzetet is, amikor a figyelembe vett 180 napban a biztosítottnak azért nem volt jövedelme, mert ellátást kapott. Ez esetben a táppénzszámítás az alábbiak szerint alakul:
Ha
a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült,
akkor
a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb.

Az ellátások idejének összeszámításánál csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítási idő folyamatos. Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.


Következtetés azok számára, akik eljutottak eddig az olvasásban: ha valaki úgy véli, hogy több vagy kevesebb táppénzt kapott, mint „amennyi neki jár”, az a háborgás előtt forduljon Tb szakemberhez,m mert – mint ahogy a fentiekből is látszik - a társadalombiztosítási ügyintéző egy nagyon komoly szaktudást igénylő terület.

Vissza a bloghoz!