Kedves Partnereink!
Előző heti hírlevelünkben vázoltuk, hogy mikor tekinthetünk egy követelést behajthatatlannak. Előtte azonban a vállalkozásnak elemi érdeke mindent megtenni a követelés behajtása érdekében, mert csak így juthat a befektetett anyagoknak, szolgáltatásoknak, élőmunkának, illetve adóknak és járulékoknak az ellentételéhez.
Van azonban olyan eset, amikor „többe kerül a leves, mint a hús”, azaz a behajtás költségei olyan nagyságot érnének el, amely mellett már nem éri meg lépéseket tenni. Ezt az eshetőséget is figyelembe kell venni a mérlegelésnél. Ennek jogi hátterét a számviteli elvek közötti ún. költség-haszon elvben fogalmazza meg a jog.
A követelés legális behajtására – a céges és ügyvédi felszólításokon túl – két jogszabályi háttérrel is támogatott mód nyílik.
• A fizetési meghagyás beadása egy olcsó, gyors és sokszor hatékony lépés.
• A felszámolás valamivel drágább, viszont a legtöbb esetben rendkívül hatékony, módszer – persze csak akkor, ha van a kötelezettnek megfelelő, más kötelezettség miatt zálogjoggal nem terhelt eszközfedezete.
A két eljárás költségeit és eljárási rendjét tekintve igen különböző. Ennek a kikalkulálásában kívánunk az alábbiakban segítséget nyújtani.
Fizetési meghagyás
Minimum tőketartozási érték nincs kikötve
Eljárás indítása - a követelés lejártát követően azonnal
Ellentmondásra nyitva álló idő - Átvételtől 15 nap
Eljárási illeték - Közjegyzői díj: tőkekövetelés 3 %-a (min. 5.000.- Ft max. 300.00.- Ft)
Ügyintézési munkadíj - kb. 20 eFt/óra (ügyintéző cégenként változó)
Felszámolási eljárás
200.000.- Ft tőkeösszeg felett indítható az eljárás
Eljárás indítása - A követelés lejártát követő 20 nap utáni írásbeli felszólítást követően
Ellentmondásra nyitva álló idő - Átvételtől 8 nap
Bírósági illeték - 80.000,- Ft
Közzétételi díj - 25.000,- Ft,
Nyilvántartásba vételi díj - tőkekövetelés 1 %-a (min. 5.000.- Ft max. 200.000,- Ft)
Ügyintézési munkadíj - kb. 40 eFt/óra (ügyintéző cégenként változó)
A fenti költségeket az eljárást kezdeményezőnek kell megelőlegezni, de végül minden behajtási költséget az adósnak ki kell fizetnie a tartozással együtt. Tehát, a fizetési meghagyás vagy a felszámolási eljárás megindításakor kifizetett minden költség végső soron a tartozást növeli. Azzal is tisztában kell lenni azonban, hogy a jogosult csak akkor tudja ezeket a díjakat visszaszerezni, ha az adós fizet.
A fenti adatok pontos ismeretével lehet előzetesen kiszámítani, mely nagyságrend az, ahol megéri a fenti eljárásokat elindítani.
A vállalkozás számviteli politikájában is rögzíteni kell a számítás, a kalkuláció módját illetve azt a nagyságot (abszolút értékben vagy relatív módon), amely alapján egy adott tételt a költség-haszon elv alapján behajthatatlannak minősít.
Mivel a számviteli politika – és egyéb szabályzatok – aktualizálása a számviteli háttérrel közös feladat, ezért célszerű a következő módosításoknál a fentieket is figyelembe venni. A könyvelők, könyvvizsgálók és adózási szakemberek készséggel adnak tanácsot a behajthatatlan követelések kezelésével kapcsolatosan.
Budapest, 2016. június 15.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
"Dr. Sallai Csillát több mint egy éve ismerem, és bátran mondhatom, hogy eddigi üzleti pályafutásom alatt, még nem találkoztam ennyire elkötelezett, szakértő könyvvizsgálóval.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...