Behajthatatlan követelés

Kedves Partnereink!

 

Sok vállalkozás a követelései behajtásához csak a pénzügyi módszereket használja - fizetési emlékeztetőt, felszólítót küldtek. Sokszor azonban ezek a módszerek kevésnek bizonyulnak, mert a cég ismeretlen helyre költözött, eltűnt, stb.

Ilyenkor tényleg jogos a kérdés,

  • mikor tekinthető egy követelés behajthatatlannak, illetve
  • milyen adózási következményei vannak annak, ha egy követelés behajthatatlan?

 

Számviteli megközelítésből behajthatatlannak kell tekinteni azt a követelést

a)    amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),

b)    amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,

c)    amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,

d)    amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

e)    amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel,

f)    amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

g)    amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

 

A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. Tehát a fenti kritériumokat valamilyen külső, a vállalkozástól független személy vagy körülmény határozhatja meg.

 

A be nem folyt ellenérték több oldalról is kárt okoz a vállalkozásnak.

  • a ki nem fizetett teljesítményben annak szolgáltatásához igénybe vett anyagok, szolgáltatások, élőmunkaráfordítások, illetve annak járulékai vannak, amelyeket a gazdálkodó megelőlegezett a munkájához;
  • a teljesítéssel különféle adófizetések is keletkeztek, amelyeket a vállalkozás megfizetett már (áfa; társasági adó; helyi iparűzési adó)

Amikor egy követelést a gazdálkodó behajthatatlannak minősíti, a fenti kritériumok valamelyike alapján ráfordításként kerül leírásra. (Újabb negatívum, hogy ez a későbbi időszak megtermelt nyereségét fogja csökkenteni, így az eredménytervezést is felboríthatja.)

 

A társasági adótörvény azonban behajthatatlan követelésnek nem ismeri el, ha a követelés

  • elévült vagy
  • bíróság előtt nem érvényesíthető.

A bíróság előtt nem érvényesíthető az a követelés, amelyet

  • felszámolás esetén 180 napig,
  • kényszertörlésnél pedig a cég törlését elrendelő jogerős végzés közzétételét követő 90 napig

nem jelentettek be. Ezért fontos, hogy minden vállalkozás figyelemmel kísérje a nyitott számláit. A felszámolási eljárásnál a hitelezők közé történő felvételbe való jelentkezés bizonyos fizetési kötelezettséggel jár, de így esély nyílhat a követelés egy részének befolyására. A felszámolók gyakran – az eljárásba való bejelentkezés nélkül is - kiadják az igazolást arról, hogy a hitelezők nem fognak követelésükhöz hozzájutni.

 

A következő heti hírlevelünkben át fogjuk tekinteni, hogyan érdemes a költség – haszon elv alapján mérlegelni a követeléseket.

 

Budapest, 2016. június 07.

 

Tisztelettel:     

 

dr. Sallai Csilla     

Kamarai tag könyvvizsgáló


Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

„A Stallum irodáját minden cég megirigyelheti. Munkán során a legkülönbözőbb munkahelyeken fordulok meg és nem találkoztam még csak hasonlóval sem. Ide jó belépni is! Azonnal feltűnik a ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...