Kedves Partnereink!
Sok vállalkozás a követelései behajtásához csak a pénzügyi módszereket használja - fizetési emlékeztetőt, felszólítót küldtek. Sokszor azonban ezek a módszerek kevésnek bizonyulnak, mert a cég ismeretlen helyre költözött, eltűnt, stb.
Ilyenkor tényleg jogos a kérdés,
Számviteli megközelítésből behajthatatlannak kell tekinteni azt a követelést
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),
b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,
c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,
d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel,
f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. Tehát a fenti kritériumokat valamilyen külső, a vállalkozástól független személy vagy körülmény határozhatja meg.
A be nem folyt ellenérték több oldalról is kárt okoz a vállalkozásnak.
Amikor egy követelést a gazdálkodó behajthatatlannak minősíti, a fenti kritériumok valamelyike alapján ráfordításként kerül leírásra. (Újabb negatívum, hogy ez a későbbi időszak megtermelt nyereségét fogja csökkenteni, így az eredménytervezést is felboríthatja.)
A társasági adótörvény azonban behajthatatlan követelésnek nem ismeri el, ha a követelés
A bíróság előtt nem érvényesíthető az a követelés, amelyet
nem jelentettek be. Ezért fontos, hogy minden vállalkozás figyelemmel kísérje a nyitott számláit. A felszámolási eljárásnál a hitelezők közé történő felvételbe való jelentkezés bizonyos fizetési kötelezettséggel jár, de így esély nyílhat a követelés egy részének befolyására. A felszámolók gyakran – az eljárásba való bejelentkezés nélkül is - kiadják az igazolást arról, hogy a hitelezők nem fognak követelésükhöz hozzájutni.
A következő heti hírlevelünkben át fogjuk tekinteni, hogyan érdemes a költség – haszon elv alapján mérlegelni a követeléseket.
Budapest, 2016. június 07.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
„A Stallum irodáját minden cég megirigyelheti. Munkán során a legkülönbözőbb munkahelyeken fordulok meg és nem találkoztam még csak hasonlóval sem. Ide jó belépni is! Azonnal feltűnik a ...
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...