Nyomtatható verzió
Ez a cikk 2009. szeptemberében frissült utoljára. Azóta történhettek olyan jogszabályváltozások, amelyeket a tartalom felhasználásánál figyelembe kell venni.
Kedves Partnereink!
Igyekszünk az Önök tevékenységét – az aktuálisan felvetődött kérdéseken túl – gazdasági jellegű, de inkább a vezetői munkát segítő információkkal, ismeretekkel is támogatni. S mivel – szerencsénkre - a nyár beköszöntével még nem kaptunk hírt „adócsomagról”, így a következő időszakban gazdasági ismeretterjesztő anyagokból fogunk Önöknek szemezgetni, azaz közérthető módon próbáljuk a szakmai zsargonban használt szakkifejezéseket megvilágítani. Első ilyen témánk: a kötvény.
Mint ahogy a kiemelt részből is látszik, a kötvényt úgy kell elképzelni,
mintha a vállalkozás egy kölcsönt nyújtana a kötvény kibocsátójának, aki lehet az állam, a központi költségvetés, önkormányzat, bank, gazdálkodó szervezet. (Kft, Rt). A legismertebb kötvény fajták az államkötvények, illetve a különféle módon kamatozó kincstárjegyek, befektetési alapok.
A kötvény kibocsátója (tulajdonképpen az adós) arra kötelezi magát, hogy a kötvényben megjelölt pénzösszegnek, az előre meghatározott kamatát, vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a befektetett pénzösszeget (névérték) a kötvény mindenkori tulajdonosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon visszafizeti.
Kötvény kibocsátásával a kibocsátó (adós) általában közép- és hosszútávú beruházási célokat finanszíroz meg. A kötvény tulajdonosa nem rendelkezik beleszólási joggal a kibocsátó cég üzletvitelébe.
A kötvény kibocsátást, forgalmazást különféle jogszabályok, illetve a PSZAF előírásai szabályozzák. Lényege, hogy a kötvényt kibocsátó a kibocsátás előtt megfelelően tájékoztassa a kötvény jellemzőiről a potenciális befektetőket.
A kötvény lehet nyomdai úton előállított (papíralapú értékpapír), de lehet értékpapír számlán digitális jelként tárolt eszköz is. (Az utóbbi időben szinte már csak az utóbbiak kerülnek forgalomba – elsősorban költségcsökkentési megfontolásból.)
Ahhoz, hogy a fentiekben jelzett a tranzakció mindkét fél számára egyértelmű legyen, a kötvénynek legalább a kötelező adatokat kell tartalmaznia:
-
a kötvény elnevezése, kibocsátás célja;
-
a kötvény névértékben, értékpapírkódja és egyedi azonosítója;
-
a kibocsátó megnevezése;
-
az eladásra vonatkozó esetleges korlátozások;
-
a futamidő;
-
a kamatfizetési és törlesztési időpontok, ütemezések;
-
a kiállítás helye, ideje;a kibocsátó aláírása.
A kötvényeket kamatozás szempontjából 3 csoportba lehet sorolni. Ezek
Fix kamatozás esetén előre meghatározott időpontokban fizeti a kibocsátó (adós) a névérték százalékában kifejezett, a futamidő alatt változatlan mértékű kamatot, majd lejáratkor visszafizeti a kötvény névértékét is.
Változó kamatozás esetén a kibocsátó (adós) előre meghatározott időpontokban fizeti a kötvény névértékére vetített, százalékban kifejezett, de időben változó (általában valamely banki, vagy bankközi kamatlábhoz kötött) kamatot és a futamidő végén a névértéket.Fix és változó kamatozású kötvények kombinációja is lehetséges.
„Zéró kupon” = „kamatszelvény nélküli kötvény”-t nevezzük diszkont értékpapírnak, mert a kibocsátáskor névérték alatti áron értékesítik a kötvényt. A befektető hozama (kamat) a beszerzéskori ár és a névérték különbözete.
A kamatozás tovább bonyolítható, kamatos kamatozású, progresszív kamatozású, degresszív kamatozású változatokkal, illetve kombinációkkal.
A kibocsátás lehet
„zárt végű”, azaz adott befektetői kört keresnek meg a befektetni való pénzekért, vagy „
nyílt végű”, melynek befektetői köre előre nem ismert, a befektetőket hirdetés útján toborozzák.
A kötvény vagyonjogot testesít meg, ezért forgalomképes, azaz átruházható. Tehát elvileg bármikor el lehet adni, a lejárati időt megelőzően, s ezzel az eladással valamennyi jog átszáll az új kötvénytulajdonosra.
A kötvényt általában közép vagy hosszú távú befektetésnek érdemes szánni, akkor, ha a kötvénnyel elérhető kamat magasabb a bankbetétek kamatánál.
Budapest, 2008. június 05.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Bejegyzett könyvvizsgáló
Nyomtatható verzió
Vissza a hírekhez!
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
