Munkába járás költségtérítése

Kedves Partnereink!

A közigazgatási határon túlról történő munkába járás alapvetően

  • menetrend szerinti vonattal vagy
  • közúti tömegközlekedési eszközzel valósul meg.

 

Közigazgatási határon kívülről saját (vagy házastárs vagy bérelt) gépjárművel is elszámolható a munkába járás, ha

a)    a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés,

b)    a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést,

c)    a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni,

d)    a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

 

A c) és d) esetben még akkor is elszámolható a költségtérítés, ha a dolgozó közigazgatási határon belülről jár munkába! A minősítést a munkáltató döntési kompetenciája!

 

2017-től kezdődően a gépkocsival történő munkába járás címén –a fenti feltételek esetén – a munkáltató

  • 9 Ft/km költségtérítést köteles fizetni.
  • saját döntése alapján - 15 Ft/km költségtérítést fizethet.

Tehát 9 Ft/km költségtérítés kötelező, még ennél több adható!

 

A költségtérítés a fenti – 15 Ft/km összegéig adómentes. Amennyiben a munkáltató ennél is nagyobb mértékű költségtérítést kíván fizetni a dolgozóinak munkába járás címén, akkor az adómentes határ feletti rész összevonandó jövedelem lesz, s olyan adók és járulékok terhelik, mint a bért.

Hangsúlyozzuk, hogy a 9 Ft/km-nél nagyobb költségtérítés a munkáltatói döntésen nyugszik. A döntést munkáltatói oldalról belső határozattal, utasítással vagy szabályzattal rögzíteni kell. Értelem szerűen a költségtérítés a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmú úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkában töltött napokra számítva kerül időszakonként elszámolásra.

 

Mivel a kötelező és az adható költségtérítés közötti különbözet nem jár a munkáltatónak adóteherrel, ezért – vélhetően – sok munkáltató él ezzel a lehetőséggel.

 

Budapest, 2017. január 25.

 

Tisztelettel:     

 

dr. Sallai Csilla     

Kamarai tag könyvvizsgáló  


Kapcsolódó dokumentumok:

Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

20 éve dolgozom Dr.Sallai Csillával és a cégével, az alábbi tapasztalataimról tudok röviden beszámolni, a Stallum Kft-t az alábbiakban tudnám röviden jellemezni.

Sallai Csilla varázslatos személyisége és ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...