2019. január 1-től a minimálbér: 149 eFt/hó, a garantált bérminimum 195 eFt/hó. De kire mi vonatkozik??? …

2019. január 1-től a minimálbér: 149 eFt/hó, a garantált bérminimum 195 eFt/hó. De kire mi vonatkozik??? …

 

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 324/2018. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint

  • havibér alkalmazása esetén 149.000 forint,
  • hetibér alkalmazása esetén 34.260 forint,
  • napibér alkalmazása esetén 6.860 forint,
  • órabér alkalmazása esetén 857 forint.
  • Kedvezmények nélkül a nettó bér: 99.085 Ft.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) mellett a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak a garantált bérminimum jár. Azt, hogy jár-e egy adott munkavállalónak garantált bérminimum, az alábbi tényezők döntik el:

1. Az érintett munkakörre vonatkozó jogszabály. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII.6.) kormányrendeletben találhatóak meg az egyes szakmákhoz, tevékenységekhez tartozó képzettségi szintek.

2. Vizsgálni kell, hogy az adott munkáltatónál van-e kollektív szerződés és abban szabályozott-e ez a kérdés.

3. A munkáltató saját gyakorlatában is előírhat bármilyen szintű végzettséget, szakképzettséget.

A garantált bérminimum 2019. január 1-jétől: ·

  • havibér alkalmazása esetén 195.000 forint, ·
  • hetibér alkalmazása esetén 44.830 forint, ·
  • napibér alkalmazása esetén 8.970 forint, ·
  • órabér alkalmazása esetén 1.121 forint. ·
  • Kedvezmények nélkül a nettó bér: 129.675 Ft. 

Nem szabad elfelejteni a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény előírásait sem.

42. § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.

(2) A munkaszerződés alapján

a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni,

b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.

 

46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót

a) a napi munkaidőről,

b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,

c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

d) a munkakörbe tartozó feladatokról,

e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint

f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá

g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik–e, valamint

h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

(4) A munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak változásáról a munkavállalót a változást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatni kell.

 

Bár a fenti jogszabály konkrétan az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, illetve a munkabérről való elszámolás módjáról ír elő kötelezően 15 napon belüli tájékoztatást a dolgozónak, a minimálbér emelkedése miatti bérnövekedést is ajánlott írásban a munkavállalók felé jelezni.

 

 

 


Vissza az adósok(k) -hoz!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

„A Stallum Kft vezetője és tulajdonosa, Dr.Sallai Csilla, a könyvelő-könyvvizsgáló szakma hazai elismert vezetője, a Könyvvizsgáló Kamara Könyvelői Tagozatának elnök asszonya, a könyvelők ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
327,36
CHF
301,02
USD
294,97

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...