2019. január 1-től a minimálbér: 149 eFt/hó, a garantált bérminimum 195 eFt/hó. De kire mi vonatkozik??? …

2019. január 1-től a minimálbér: 149 eFt/hó, a garantált bérminimum 195 eFt/hó. De kire mi vonatkozik??? …

 

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 324/2018. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint

  • havibér alkalmazása esetén 149.000 forint,
  • hetibér alkalmazása esetén 34.260 forint,
  • napibér alkalmazása esetén 6.860 forint,
  • órabér alkalmazása esetén 857 forint.
  • Kedvezmények nélkül a nettó bér: 99.085 Ft.

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) mellett a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak a garantált bérminimum jár. Azt, hogy jár-e egy adott munkavállalónak garantált bérminimum, az alábbi tényezők döntik el:

1. Az érintett munkakörre vonatkozó jogszabály. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII.6.) kormányrendeletben találhatóak meg az egyes szakmákhoz, tevékenységekhez tartozó képzettségi szintek.

2. Vizsgálni kell, hogy az adott munkáltatónál van-e kollektív szerződés és abban szabályozott-e ez a kérdés.

3. A munkáltató saját gyakorlatában is előírhat bármilyen szintű végzettséget, szakképzettséget.

A garantált bérminimum 2019. január 1-jétől: ·

  • havibér alkalmazása esetén 195.000 forint, ·
  • hetibér alkalmazása esetén 44.830 forint, ·
  • napibér alkalmazása esetén 8.970 forint, ·
  • órabér alkalmazása esetén 1.121 forint. ·
  • Kedvezmények nélkül a nettó bér: 129.675 Ft. 

Nem szabad elfelejteni a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény előírásait sem.

42. § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.

(2) A munkaszerződés alapján

a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni,

b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.

 

46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót

a) a napi munkaidőről,

b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,

c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

d) a munkakörbe tartozó feladatokról,

e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint

f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá

g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik–e, valamint

h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

(4) A munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak változásáról a munkavállalót a változást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatni kell.

 

Bár a fenti jogszabály konkrétan az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, illetve a munkabérről való elszámolás módjáról ír elő kötelezően 15 napon belüli tájékoztatást a dolgozónak, a minimálbér emelkedése miatti bérnövekedést is ajánlott írásban a munkavállalók felé jelezni.

 

 

 


Vissza az adósok(k) -hoz!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

"Lassan közeledik az év vége, ilyenkor mindig számba vesszük az eredményeinket, készülünk az év végi ünnepekre és lelkesen tervezgetjük a jövő évet. A Magnolia Day Spa csapata nevében ezúton ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
320,77
CHF
279,95
USD
285,13

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...