Mit csinál a könyvvizsgáló?

Gyakori kérdés ez akkor, amikor a könyvvizsgálati szerződés árazási kérdéséről egyeztetnek a partnerek. Mivel a könyvvizsgáló a munkája egy jelentős részét saját irodájában, a saját rendszerében vagy a könyvelővel együttesen végzi, sok esetben, így ezeket az időráfordításokat a vizsgált vállalkozásnál nem érzékelik.   

A könyvvizsgálói munka tartalmát kötelező jelleggel alkalmazható jogszabályi keretek és standardok határozzák meg. A könyvvizsgálónak tartania kell magát ezekhez a szabályokhoz. A munkafolyamat több fázisból áll, amelynek az egyik legfontosabb eleme tervezés, amelynek keretében a könyvvizsgáló előzetesen meghatározza, milyen módszerekkel fog meggyőződni arról, hogy az összeállított beszámoló ténylegesen a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét tartalmazza. A könyvvizsgáló az előzetesen megtervezett munkafolyamatokat hajtja végre. Ha menet közben úgy ítéli meg, hogy még nem szerzett elegendő bizonyosságot a beszámolóban szereplő értékekre, állításokra, akkor további eljárásokkal bővíti a tervezett ellenőrzési folyamatokat. Az így átvizsgált beszámoló és a hozzá kapcsolódó jelentés ad alapot a tulajdonosoknak a megalapozott osztalékkivételre, a jövőre vonatkozó döntéseik meghozatalára, illetve a piac szereplőinek az adott vállalkozás minősítésére, a céggel kialakítandó további együttműködésre.   A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Szakértői Bizottsága – a könyvvizsgálók támogatására, illetve a vizsgált vállalkozások informálására - összeállított egy ismertető anyagot, amely összefoglalja a könyvvizsgálói munka szakaszait, az elvégzendő feladatokat. Az alábbiakban ezt adjuk közre tájékoztató jelleggel.  

ELŐKÉSZÍTÉS

Ajánlat adás – Megbízás elfogadása

• Megbízás, ill. ügyfél elfogadásának/megtartásának mérlegelése és dokumentálása (etikai és függetlenségi követelményeknek való megfelelésre ható tények és körülmények feltárása).

  Előkészítés – adatok rögzítése

• Információk rögzítése a gazdálkodóról, a cégkivonat, a korábbi beszámolók, ill. egyéb források alapján  

KOCKÁZATBECSLÉS ÉS TERVEZÉS

A vállalkozó és környezetének megismerése

• Szabályozási környezet
• Szervezeti ábra, tulajdonosok megismerése, feltérképezése
• Társasági szerződés (alapító okirat)
• Kapcsolt vállalkozások megismerése, tranzakció típusok felmérése
• Főbb jogszabályok megismerése
• A számviteli politika főbb elemeinek megismerése
• Alkalmazott informatikai rendszer megnevezése  

Előzetes analitikus elemzés és pénzügyi információk összegyűjtése

• Előző évi beszámoló, főkönyvi kivonat, pénzügyi tervek, csoportjelentések, vezetői kontrolling jelentések bekérése
• Összehasonlító elemzés elkészítése (a változások magyarázatára, majd az audit során kerül sor  

ÉVKÖZI VIZSGÁLATI SZAKASZ 

Kockázatok azonosítása és felmérése a belső ellenőrzési és a releváns információs rendszeren keresztül   

• További, a gazdálkodó egység és környezetének megismerésére vonatkozó információk összegyűjtése (stratégia, finanszírozás, irányítás, belső szabályozottság, szabályzatok részletes megismerése, jelentős ügyletcsoportok (rutin és nem rutin), számlaegyenlegek és közzétételek azonosítása stb.)
• Belső kontrollok felmérése, beleértve a kontrollkörnyezetet, a kontrolltevékenységeket, IT környezetet, stb.
• Kockázatok azonosítása: pénzügyi kimutatás szintjén, eredendő kockázat és ellenőrzési kockázat beazonosítása ügyletcsoportonként és állításonként, az elvárt bizonyosság szintjének a meghatározása
• Csalás kockázatának felmérése
• Vállalkozás folytatása elv érvényesülésének és az erre vonatkozó esetleges kockázatoknak a felmérése, becslése
• Pénzmosás és terrorizmus megelőzésére vonatkozó szabályok érvényesülése
• Lényegesség, végrehajtási lényegesség és egyértelműen elhanyagolható hiba határértékeinek a meghatározása
• Kontrolok hatékonyságára vonatkozó tesztek elvégzése (összhangban az előzetes audit stratégiával)  
• Audit stratégia és a könyvvizsgálati terv összeállítása (Tervezési dokumentum)
• Audit stratégia és a könyvvizsgálati terv összeállítása: ütemezés, könyvvizsgálati eljárások meghatározása a pénzügyi beszámoló egyes soraira a belső ellenőrzési kontrollok megléte és a beazonosított kockázatok alapján
• a kontrol tesztek eredményének kiértékelése, könyvvizsgálati terv ennek megfelelő módosítása
• Részletes audit munkaprogram (további könyvvizsgálati eljárások) összeállítása  

ÉV VÉGI VIZSGÁLATI SZAKASZ + LELTÁR

Könyvvizsgálati eljárások elvégzése (bizonyítékok összegyűjtése)

• Részvétel a leltáron 
• Munkaprogram végrehajtása:elemző eljárások, tételes (szubsztantív) tesztek, külső megerősítések, leltár feldolgozása, stb.
• Konklúzió levonása az elvégzett eljárásokra, a jelentős könyvvizsgálati területekre összefoglaló készítése
• Főlapok elkészítése  

Jogszabályi megfelelés ellenőrzése

• Ellenőrzés, hogy az elkészített beszámoló formája és tartalma megfelel-e az érvényes előírásoknak (számviteli törvény illetve, ha van, akkor a vonatkozó ágazati kormányrendelet, vagy egyéb jogszabályi követelményeknek)
• Kiegészítő melléklet és üzleti jelentés ellenőrzése  

Véglegesítés, eredmények áttekintése és jelentés készítése, a szükséges belső konzultációk lebonyolítása és dokumentálása

• Audit módosítások összeállítása és leellenőrzése a könyvelésben
• A véglegesként kapott beszámoló összehasonlítása az auditált számokkal
• A könyvvizsgálat végrehajtásának összefoglaló dokumentumának elkészítése 
• Teljességi nyilatkozat elkészítése, aláíratása, az Ügyvédi teljességi nyilatkozat bekérése, feldolgozása
• Fordulónap utáni események vizsgálata
• Könyvvizsgálat végrehajtásának ellenőrzési listája
• Jelentés elkészítése
• Záró megbeszélés az ügyféllel
• Vezetői Levél témák összegyűjtése és a vezetői levél megírása  

Archiválás

• A dokumentáció teljes körűségének ellenőrzése
• Az audit file archiválása  

A könyvvizsgálati munkával kapcsolatosan további információk megtalálhatóak az MKVK honlapján:   https://www.mkvk.hu/ https://www.mkvk.hu/szervezet/bizottsagok/szakertoi/kozlemenyek/konyvvizsgaloi_oradijak        

Vissza a bloghoz!