Ha a vállalkozó nem tudja, hogy mit is jelent a bitcoin, akkor legalább a könyvelőjének kutya kötelessége, hogy tisztában legyen annak elszámolástec
Talán már addig sokan eljutnak, hogy a bitcoin egy számítástechnikai alapon működő fizetési rendszer, amely önszerveződő, belső matematikai képletekkel szabályozott keresleti és kínálati viszonyokon alapúl.
A számviteles száma a fő gondot az jelenti, hogy sem Magyarországon, sem az Európai Unióban nincs olyan egységes jogi szabályozás, amelyhez hozzá lehetne fűzni az elszámolási szabályokat.
Tehát a bitcoin
A fentiek alapján a mérleg eszközfogalmai közül már elég sokat kilőttünk.
A bitkoin egy fizetési ígéret, így ez alapján fel lehet követelésként fogni. A mérlegtételek között tovább keresve (s inkább a kizárásos technikát folytatva) az egyéb követelések közé sorolható be a vásárolt követelés analógiájára.
Már „csak” pár kérdés marad ezek után egy könyvelő számára:
Az attól függ, hogy milyen úton-módon kerül a céghez a bitcoin.
Ha fizetni kell érte, akkor az az érték, amennyit fizetett érte a könyvelés pénznemében a vállalkozás.
Ha ún. „bányászat” révén szerezték, akkor a bitcoin éppen aktuális árfolyamával számított értéken kell a könyvekbe (egyéb bevétellel szemben) felvenni.
A bitcont általában nem tartogatják, készletezik, hanem valamilyen célra felhasználják. A bitconnal történő fizetéskor a nyilvántartott bitcoin követelést kell csökkenteni a kötelezettségre elfogadott bitcoin mennyiségével. Pontosan úgy működik a rendszer, mintha a kötelezettséget devizával vagy valutával egyenlítenénk, s így keletkező különbözet a vállalkozás eredményében csapódik le.
A mérlegben a mérleg fordulónapján fennálló bitcoin-követelést annak bekerülési értékén kell szerepeltetni. Mint bármely más követelésre a tartós piaci folyamatok alapján lehet – az óvatosság számviteli elve alapján - értékvesztést elszámolni.
Bár a bitcoin a közös bizalmi elvre épülve alakult és működik, de elképzelhető, hogy behajthatatlanná válik, ekkor – a követelésekhez hasonlóan – ráfordításként le kell írni.
A működés során – a fentiekben jelzett módon keletkezhet a megszerzés és a felhasználás során nyereség vagy veszteség.
A követelésekhez hasonlóan a bitcon értékvesztésének elszámolása során keletkező veszteséggel vagy a követelés elengedésével meg kell emelni a társasági adó alapját, viszont a bizonyítottan (de hogyan?) behajthatatlan bitcoint követelés leírásával viszont nem kell megemelni a társasági adó alapját.)
Eddig – némi gazdasági ismerettel és képzelőerővel – a vásárolt követelés analógiájára kezelhetők a bitcoinnal kapcsolatos gazdasági események.
A dokumentálás azonban már kemény dió a, mert az ügyleteket a felek jobbára mobil eszközökön bonyolítják, ahonnan sokszor még egy képernyőkép sem nyerhető ki, főleg nem utólag. Márpedig a számviteli rögzítéshez hiteltérdemlő dokumentumokra lenne szükség!
S egy későbbi adóellenőrzésről már nem is beszélve, hiszen minden tétel, ami adóalapot vagy adót érinthet, azokról az iratőrzés szabályai szerint meg kell őrizni a dokumentumokat. Amennyiben nincs meg a bitconnal bonyolított ügyletek megfelelő, utólag ellenőrizhető dokumentálása, akkor ennek komoly szankciói lehetnek.