A KVK-ban komoly levelezés folyt annak a kérdésnek a kapcsán, hogy egy cég Budapest belvárosában bérel egy helyiséget, melyet kizárólag tárgyalások céljából használna. (Nevezzük az egyszerűség kedvéért csak tárgyalónak.) Természetesen ezzel kapcsolatosan költségei vannak, amiket el szeretne számolni. Kérdések garmadával jönnek:
• Be kell-e ezt a társasági szerződésbe venni, mint telephely?
• Be kell-e a NAV-hoz jelenteni?
• Létezik egy telephelyről szóló kormányrendelet is, s annak tárgya lesz ez az objektum?
De nem is sorolom tovább, hiszen a belőled – Kedves Olvasó - is törnek elő a kérdések …
A kolléganő fordult fűhöz – fához, az adóhatósághoz, az önkormányzathoz, az ügyvédhez, de mindenkitől más felvilágosítást kapott. Ez nem is csoda, hiszem az aktuális jogszabályokban elég sok – egymással nem mindenben harmonizáló – definíciót találunk a telephelyre vonatkozóan.
1. A cégtörvény szerint a telephely fogalma az alábbi:
„A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen - magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban - van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni.”
Egy tárgyaló esetében viszont nem teljesül az „önállósult üzleti (üzemi) letelepedés”. Ez kétségesség teszi a társasági szerződésbe való belefoglalást, s a cégbírósági bejelentést.
2. Az Adózás rendjéről szóló törvény [Art.] 178. § 27. pontja értelmében telephelynek minősül az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják.
Azt Art-ban viszont nincs pontos meghatározás az adóköteles tevékenységre, a törvény csak a vállalkozási tevékenységet definiálja: „vállalkozási tevékenység: az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet a magánszemély, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez,”
A nevezett tárgyalóban valóban időnként üzletszerű tevékenységet folyik, így az Art szerint fennáll a bejelentési kötelezettség. Lehet, hogy akkor ez már annak az idilli állapotnak a megvalósulása, amiről a legutolsó szervezett társasági szerződésmódosítási akció is szólt, nevezetesen: ettől kezdve bizonyos dolgoknál már csak NAV bejelentkezéssel teljesíteni lehet a kötelezettségeket.
3. Az Áfa törvény 259. § 2. pontja szerint állandó telephely: „a székhelyen kívül a gazdasági tevékenység helyhez kötött folytatására huzamosabb időtartamra létesített vagy arra szánt földrajzilag körülhatárolt hely, amelyen a gazdasági tevékenység - székhelyhez képest - önálló folytatásához szükséges egyéb feltételek is ténylegesen rendelkezésre állnak, ideértve az adóalany kereskedelmi képviseletét is, de csak annyiban, amennyiben a 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában az adóalany kereskedelmi képviselete a legközvetlenebbül érintett”.
Úgy látszik, hogy az Áfa törvényünk a mi általunk vizsgált konstellációval nem igazán foglalkozik – őt inkább a határokon átnyúló ügyletek izgatják (legalább is e tekintetben).
4. Csak a teljességre való törekvés kapcsán említem meg, hogy van egy 2013/57. számú kormányrendelet, amely e kérdéskörre nem terjed ki, mert az a környezetvédelmi engedélyköteles, továbbá a működési engedélyköteles kereskedelmi, illetve a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységekre ad további eligazítást. Könnyen belátható, hogy a kis tárgyaló kutrica nem tartozik ebbe a körbe.
Most már számomra „csak” az a kérdés, hogy miért kell egy ilyen egyszerűnek tűnő kérdéssel órákig foglalkozni.
Az is lehet, hogy már mi - hiba mentes munkára törekvő - könyvelők bonyolítjuk túl a kérdést. Sok kolléga ebből bizonyára nem csinál ügyet. Másoknak viszont az állandó törvényolvasással pallérozott agya rögtön azt keresi: „Mit hagyok ki, amiért majd megbüntethetik az ügyfelet?”
S ez mennyi – mennyi felesleges energia …
Nem volt nehéz előre megjósolni, hogy a NAV egyre szélesebb körben ellenőrzi a vállalkozásoknál a kimenő és befogadott számlák összhangját. Legjellemzőbb esete, hogy olyan számla kerül ...
Születőben a minőségi könyvelői munka garanciarendszere
A magas színvonalú számviteli munka mellett elkötelezett könyvelők és a rossz könyvelők miatt pórul járt vállalkozások számára jó hírt jelenthet az a törvénymódosítás, amely alapot teremt a ...