A háztartási munka adózási szabályai

Kedves Partnereink!

A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól a 2010. évi XC. törvény rendelkezik. Szíves figyelmükbe ajánljuk a NAV által a napokban közzétett tájékoztatót, mely  segítséget nyújt a jogszabályban foglaltak megismeréséhez és értelmezéséhez.

  

A háztartási munka adózási szabályai

2020

 

A háztartási munka szabályairól az Egptv.[1] rendelkezik. Ez a tájékoztató a jogszabályi előírások megismeréséhez és értelmezéséhez kíván segítséget nyújtani.

 

Az információs füzet tartalma:

1. Mi a háztartási munka?

2. Bejelentés

2.1. Milyen adatokat kell bejelenteni?

2.2. A bejelentés módja

2.2.1. Elektronikus bejelentés

2.2.2. Telefonos bejelentés

2.2.3. A bejelentés teljesítése, módosítása, visszavonása

3. Regisztrációs díj

3.1. A regisztrációs díj megfizetése

4. Adó- és járulékfizetés, bevallás

4.1. Mikor nem kell megfizetni az adót és a járulékokat?

4.2. Mikor kell megfizetni az adót és a járulékokat?

4.3. Bevallás

5. Munkáltatói igazolás

6. Mulasztási bírság

 

 

1. Mi a háztartási munka?

A háztartási munka egy adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatási forma, ami kizárólag természetes személyek között jöhet létre.

 

Háztartási munka: egy természetes személynek és a vele egy háztartásban élők, illetve közeli hozzátartozói számára a mindennapi élethez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek:

  • lakástakarítás,
  • főzés,
  • mosás,
  • vasalás,
  • gyermekek felügyelete, házi tanítása,
  • otthoni gondozás és ápolás,
  • házvezetés,
  • kertgondozás.

Nem háztartási munka az, ha:

  • a felsorolt munkák bármelyikét ilyen tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, illetve társas vállalkozás tagjaként, munkavállalójaként végzi valaki,
  • ha a foglalkoztató természetes személy mástól, akár közvetve is valamilyen juttatást kap a háztartási alkalmazott által nyújtott szolgáltatás ellenértékeként,
  • ha az a foglalkoztató természetes személy vagy a háztartásában élők, illetve közeli hozzátartozóik üzletszerű tevékenységével összefüggő célt szolgál.

 

Háztartási alkalmazott: a háztartási munkát végző természetes személy, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként végzi.

Foglalkoztató: az a természetes személy, aki a háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve megbízója, megrendelője.

Adórendszeren kívüli kereset: az a járandóság, amit a foglalkoztató a háztartási munka ellenértékeként fizet a háztartási alkalmazottnak.

 

2. Bejelentés

2.1. Milyen adatokat kell bejelenteni?

Háztartási alkalmazott foglalkoztatásakor a foglalkoztató köteles bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (a továbbiakban: NAV) havonta vagy több hónapra előre a munkavégzés megkezdése előtt a következő adatokat:

  • a foglalkoztató adóazonosító jelét,
  • a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,
  • a tényleges foglalkoztatás kezdő napját.

2.2. A bejelentés módja

A foglalkoztató a bejelentést:

  • elektronikusan az eBEV portálon keresztül vagy
  • az országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül teheti meg.

 

Fontos!

A bejelentés papíron, postán vagy személyesen nem nyújtható be.

 

2.2.1. Elektronikus bejelentés

A foglalkoztatónak az elektronikus bejelentéshez ügyfélkapuval kell rendelkeznie, melyhez előzetes regisztráció szükséges.[2]

2.2.2. Telefonos bejelentés

A foglalkoztató a háztartási alkalmazottat telefonon a 185-ös szám hívásával jelentheti be az országos telefonos ügyfélszolgálaton. A bejelentéshez meg kell adni a foglalkoztató adóazonosító jelét.

Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentést rögzíti, és a foglalkoztatót a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat haladéktalanul továbbítja a NAV-hoz, és a bejelentett adatokat a bejelentést követő 5. év december 31-éig őrzi meg.

2.2.3. A bejelentés teljesítése, módosítása, visszavonása

A havi bejelentés a bejelentés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozik.

A bejelentést több hónapra előre is teljesíteni lehet. Ebben az esetben a bejelentés időszakánál meg kell jelölni az érintett időszak kezdetét és végét.

Ha a bejelentési időszak végeként megjelölt hónap eltelik, de a foglalkoztatás folytatódik, akkor a bejelentést meg kell ismételni az új időszakra is. Például a foglalkoztató 2020. január 24-én háztartási alkalmazottat foglalkoztat, majd ugyanezt a személyt 2020. február 20-án is foglalkoztatja. A foglalkoztatónak a bejelentést mind január, mind február hónapban teljesítenie kell.

Ha a foglalkoztató több havi foglalkoztatásra jelentette be a háztartási alkalmazottat, akkor február hónapra nem kell megismételni a bejelentést.

A NAV-hoz benyújtott bejelentést az azt követő 24 órán belül lehet módosítani és visszavonni a foglalkoztató vagy a háztartási alkalmazott adatainak téves közlése, illetve a munkavégzés meghiúsulása miatt.

A bejelentést, illetve annak módosítását és visszavonását elektronikusan a 20T1043H jelű adatlapon lehet teljesíteni, amit számítógépen kell kitölteni, és az ügyfélkapun keresztül kell elküldeni a NAV-hoz. Az elektronikus adatlap kizárólag a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) tölthető le.

A NAV honlapján az adatlap, illetve a kitöltési útmutató újabb verziói jelenhetnek meg, ezért kérjük, hogy az adatlap kitöltése előtt a változásokat mindig kövesse figyelemmel, és az adatlap legfrissebb verzióját használja!

 

3. Regisztrációs díj

A foglalkoztatónak az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából teljesített bejelentés alapján háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint regisztrációs díjat kell fizetnie. A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapban hány napot dolgozott a háztartási alkalmazott a foglalkoztatónál.

Ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat több hónapra előre jelentette be, akkor a regisztrációs díjat minden hónapra meg kell fizetnie.

 

Például az egyik foglalkoztató a háztartási alkalmazottat havonta 1-1 napon, a másik pedig egész hónapban foglalkoztatja, ezért mind a két foglalkoztatónak meg kell fizetnie a havi 1000 forint regisztrációs díjat. A havi regisztrációs díj nem jár vissza, ha az adott hónapban a háztartási alkalmazott foglalkoztatására nem kerül sor és a foglalkoztatás bejelentését az azt követő 24 órán belül a foglalkoztató nem vonta vissza.

 

A regisztrációs díj megfizetésével társadalombiztosítási ellátás nem jár, a háztartási alkalmazott a Tbj.[3]3 alapján nem minősül biztosítottnak. Ezen a jogcímen tehát a háztartási alkalmazott térítésmentes egészségügyi szolgáltatást sem vehet igénybe.

 

3.1. A regisztrációs díj megfizetése

A foglalkoztatónak a havi 1000 forint regisztrációs díjat a NAV Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj bevételi számlára (10032000-01076215) kell megfizetnie készpénzzel, vagy a NAV ügyfélszolgálatain bankkártyával, vagy ha pénzforgalmi számlával rendelkezik, átutalással a bejelentés hónapját követő hónap 12. napjáig.

 

4. Adó- és járulékfizetés, bevallás

4.1. Mikor nem kell megfizetni az adót és a járulékot?

Foglalkoztató: Ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottját még a foglalkoztatás megkezdése előtt bejelenti, akkor nem kell utána adót és járulékot fizetnie.

Háztartási alkalmazott: A háztartási alkalmazottnak az adórendszeren kívüli kereset után akkor sem kell adót és járulékot fizetnie, ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazott bejelentését elmulasztotta.

 

4.2. Mikor kell megfizetni az adót és a járulékot?

Ha a foglalkoztató elmulasztja a regisztrációs díjfizetési és/vagy a bejelentési kötelezettségét teljesíteni, akkor a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után az Szja tv.[4], a Tbj. és a Szocho tv.[5] rendelkezései szerint meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót, a járulékot és a szociális hozzájárulási adót az adott jogviszonynak megfelelően (például: munkaviszony, megbízás). Ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, akkor az egyébként a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot is a foglalkoztató fizeti meg.[6]

 

4.3. Bevallás

Az adórendszeren kívüli keresetet nem kell bevallania sem a foglalkoztatónak, sem a foglalkoztatottnak. A háztartási munkával kapcsolatban tehát a foglalkoztatónak nem kell ’08-as bevallást benyújtania, illetve a háztartási alkalmazottnak sem kell az adórendszeren kívüli bevételét a személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetnie.

 

5. Munkáltatói igazolás

A háztartási alkalmazott igazolást kérhet a foglalkoztatótól adórendszeren kívüli keresetéről, annak megszerzésekor.

Ha a háztartási alkalmazottat ugyanaz a foglalkoztató egy adott hónapban több napon is foglalkoztatja, a háztartási alkalmazott az igazolást az adott hónapban az utolsó munkavégzéssel töltött napon kérheti.

A háztartási alkalmazott kérésére a foglalkoztató az igazolást havonta köteles kiállítani és kiadni.

Az igazolásnak tartalmaznia kell:

  • a foglalkoztató adóazonosító jelét,
  • a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,
  • a tényleges foglalkoztatás kezdő napját,
  • a háztartási alkalmazott részére teljesített kifizetés összegét,
  • a kifizetés időpontját,
  • a hónap során munkavégzéssel töltött napokat,
  • a foglalkoztatás helyének címét,
  • a foglalkoztató és a háztartási alkalmazott aláírását.

A foglalkoztató által kiadott igazolás bélyegzőlenyomat nélkül is érvényes.

Az igazolásminta („Igazolás a háztartási alkalmazottat megillető adórendszeren kívüli bevétel összegéről”) a NAV honlapjáról letölthető a „Letöltések–egyéb > Adatlapok, igazolások, meghatalmazás minták” elérési útvonalon keresztül.

 

6. Mulasztási bírság

A foglalkoztató 100 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a 2. pont szerinti bejelentést, és a 3. pont szerinti regisztrációs díj megfizetését elmulasztja.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal



[1] Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény I. Fejezete

[2] Az ügyfélkapu regisztrációval kapcsolatosan a www.mo.hu honlapon részletes információs található

[3] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.).

[4] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.).

[5] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény.

[6] 2010. évi XC. törvény 2. § (4) bekezdés.

 

Forrás: http://80.249.172.48/search/keywordsearch?query=kert%C3%A9sz&honap=2020_10

 

 

Budapest, 2020. október 21.

 

Tisztelettel:

dr. Sallai Csilla

Kamarai tag könyvvizsgáló


Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

Tisztelt Elnök Asszony, Kedves Csilla!

A héten lezajlott szakmai versenyek második fordulóján és díjátadáson személyes részvételéért,
továbbá a versenyek támogatásáért ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
361,20
CHF
334,11
USD
302,97

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...