Gazdasági Versenyhivatal

Kedves Partnereink!

Az alábbi információkat azért szeretném Önökkel megosztani, mert nem él a köztudatban, illetve addig nem ismeri meg senki sem, amíg nem keresi meg a Gazdasági Versenyhivatal.

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 65. § tartalmazza azokat a szabályokat, amely alapján a kért adatokat mindenképpen szolgáltatni kell.
Az alábbiakban kiemeltem a törvény szövegét.
 

65. § (1) A tényállás tisztázása során a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az e §-ban foglaltakat, illetve -    a 44. §-ban foglaltak kivételével - a Ket. tényállás tisztázására és hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.

(2) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására az ügyfél köteles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat, ideértve a személyes adatokat is. Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását nem tagadhatja meg.
(3) Vizsgálati cselekmény bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhető fel. A tényállás tisztázása érdekében bármely személy vagy szervezet köteles a szükséges felvilágosítást írásban is megadni, illetve a vizsgálat tárgyával összefüggő iratokat a Gazdasági Versenyhivatalnak megküldeni.

(4) A vizsgáló felhívására az ügyfél, illetve az irat birtokosa köteles az adathordozón tárolt információ olvasható és másolható formában való megjelenítésére.

(5) A vizsgáló és az eljáró versenytanács az iratokról másolatot készíthet. Hivatalból folytatott eljárásban a vizsgáló jogosult az adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni, és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni, ha valószínűsíthető, hogy az adathordozón a jogsértéshez kapcsolódó adatok találhatók.

(6) A vizsgáló az iratokat jegyzőkönyv készítése nélkül úgy is lefoglalhatja, hogy az iratokat megőrzésre alkalmas tárolóban, vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi.

(7) A Gazdasági Versenyhivatal - a vizsgált gazdasági tevékenységgel összefüggésben - jogosult megismerni és kezelni az ügyfél és az eljárás más résztvevőjének személyes adatait, illetve az ilyen adatot tartalmazó nyilvántartás vagy adatbázis lefoglalható. Ha a bizonyítási eszköz az eljárás tárgyával össze nem függő személyes adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése a bizonyítási eszköz bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat kezelésére jogosult a Gazdasági Versenyhivatal, azonban a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel össze nem függő személyes adatok megvizsgálására csak addig a mértékig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel.

(9) A Gazdasági Versenyhivatal a VIII-XII. és XVI. Fejezetek szerinti eljárásaiban jogszerűen megszerzett iratot, adatot, dokumentumot, más információt vagy egyéb bizonyítási eszközt más versenyfelügyeleti eljárásaiban is felhasználhatja.

(10) A tanú meghallgatható az ügyfél üzleti titkáról akkor is, ha nem kapott felmentést az ügyféltől a titoktartás alól.

A GVH bárkit végzéssel keres meg egy adott ügy kapcsán. A határidő megjelöléssel vannak felsorolva a kért információk. A végzésben a GVH tájékoztatást ad arról is, hogy az üzleti titok védelme érdekében lehet kérni, hogy bizonyos iratokba való betekintés és másolatkészítési lehetőség korlátozását. Ez azért van, hogy amennyiben pl. a konkurencia indít egy ilyen eljárást, akkor annak ne legyen lehetősége betekinteni adott cég irataiba, de ez nem mentesít az adatszolgáltatás alól, illetve az alól, hogy a GVH vizsgálója ne kapja meg, vagy ne rendelkezzen az adatok, adathordozók felett.
Tehát bizonyos iratokba való betekintés és másolatkészítés korlátozása csak kérelem alapján lehetséges, s a kérelem is csak akkor nyerhet elfogadást, ha a kérelmező igazolja kérelmének alátámasztottságát. A kérelem benyújtásának lehetősége pedig csak akkor nyílik meg, ha teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét.

Szeretném továbbá felhívni a figyelmet arra, hogy az adatszolgáltatáshoz való nem megfelelő hozzáállás eljárási bírságot eredményezhet. (… s a GVH előszeretettel él is ezzel a lehetőséggel …)

61. § (1) Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben eljárási bírság szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi.
(3) Az eljárási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az előző üzleti évben elért nettó árbevételének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint. Eljárási kötelezettség teljesítésére megadott határidő túllépése esetén az eljárási bírság napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az előző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, a vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint.



Budapest, 2011. április 20.
 

Tisztelettel:



 

    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló




 


Kapcsolódó dokumentumok:

Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

„A Stallum irodáját minden cég megirigyelheti. Munkán során a legkülönbözőbb munkahelyeken fordulok meg és nem találkoztam még csak hasonlóval sem. Ide jó belépni is! Azonnal feltűnik a ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
361,20
CHF
334,11
USD
302,97

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...