Jelzálogjog töröltetése

Kedves Partnereink!

 

A jelzálogjog olyan szerződést biztosító kötelezettség, melyet jelzáloghitel felvételénél a bank bejegyeztet a hitel fedezetéül szolgáló ingatlanra a területileg illetékes Földhivatalnál az ingatlan-nyilvántartásba. (Persze nem csak ingatlan esetén lehet jelzálogjogot alapítani, lehet bármilyen nagyobb értékű eszközre vagy akár védjegyre is.) Az adós rendeltetésszerűen sajátjaként használhatja az ingatlant. Ha az adós nem törleszti a hitelét a szerződésnek megfelelően, akkor a jelzálogjog alapján a bank értékesítheti a szerződéskötéskor felajánlott ingatlant.

 

Ahhoz, hogy egy ilyen jelzálogjoggal terhelt ingatlant el lehessen adni (illetve valaki tehermentesen tudja megvenni) az adásvételi ügylet bonyolítása során törölni kell a terhet.

 

A földhivatali eljárási rendje szerint az iktatószámok sorrendjében történik egy ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzett széljegyeknek az intézése.

Az adásvételnél ingatlan vételárának a kiegyenlítése – jellemzően - akkor szokott megtörténni, ha már „tiszta a tulajdoni lap”. A földhivatalnak azonban a törlési engedélyt sorrendiségi szabály miatt időben később kellene intéznie, mint a tulajdonjog bejegyzését. Ez egy igazi 22-es csapdája! Eddig csak a földhivatali szabályokkal ellentétes módon lehetett ezt a furcsa helyzetet elintézni. Ha a hivatal látva a benyújtott dokumentumokat jobbára figyelmen kívül hagyta a sorrendiség szabályát.

 

2019. január 1-jétől az ingatlan-nyilvántartási jogszabály az alábbi rendelkezéssel bővült:

 

„A zálogjog, az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom vagy elidegenítési tilalom, illetve a végrehajtási jog törlése tárgyában hozott határozatot a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül kell az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.”

 

Végre egy olyan jogszabályváltozást látunk, amely a gyakorlat igényéhez alakítja a szabályokat és az ügyfelek érdekát szolgálja! Ezzel a módosítással megszűntek az ügyintézés e szakaszához kapcsolódó felesleges és bosszantó többletköltségek és kellemetlenségek.

 

Nem szabad elfelejteni, hogy az ingatlanügyletek nagyon komoly körültekintést igényelnek úgy a vevőtől, mint az eladótól. Mivel számos jogág (tulajdonjog, jelzálogjog, adójog) érintett ezekben a kérdésekben, célszerű minden nagyobb értékű eszköz, s így az ingatlan adásvételénél is olyan szakemberekhez fordulni, aki azon a területen megfelelő szakértelemmel és jártassággal rendelkeznek.

 

A többes szám annak szól, hogy bár az ingatlanügyletekkel foglalkozó ügyvédek egy része már adójogra is specializálódott, ha az ügyletben vállalkozás szereplő is van, célszerű az ügyletet a cég teljes működési feltételrendszerében vizsgálni. Ennek alapján figyelembe kell venni az általános forgalmi adóra, a nyereséget terhelő adókra, illetve a számviteli eredményre gyakorolt hatást is. Ezekre a kérdésekre viszont – a cég pénzügyi, vagyoni és jövedelmi viszonyainak az áttekintése után - a vállalkozás mögött álló könyvviteli szolgáltató tud megfelelő válaszokat adni.

 

Jelen írás alapja:

http://jogado.hu/jelzalogtorles-start/

 

Budapest, 2019. január 30.

 

 

Tisztelettel:

dr. Sallai Csilla

Kamarai tag könyvvizsgáló


Kapcsolódó dokumentumok:

Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

"Dr. Sallai Csillát több mint egy éve ismerem, és bátran mondhatom, hogy eddigi üzleti pályafutásom alatt, még nem találkoztam ennyire elkötelezett, szakértő könyvvizsgálóval.

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
327,36
CHF
301,02
USD
294,97

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...