Kielégítési sorrend a felszámolási eljárás során

Kedves Partnereink!

Az alábbiakban az Opten Kft 2013/44 számú hírlevelében található, dr. Bata Zoltán: Kielégítési sorrend c. írását osztjuk meg Önökkel.

„Gyakran előfordul, hogy az adós gazdálkodó szervezet felszámolás körébe tartozó vagyonából nem lehet valamennyi vele szemben fennálló követelést kielégíteni. Ilyen esetben az ún. kielégítési sorrend szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a törvény különböző csoportokba, kategóriákba sorolja a hitelezői követeléseket, és azokat sorrendbe állítja. Az adós vagyonából először a sorban előbb álló követelés kategóriákba tarozó igényeket kell kielégíteni, és csak azok teljes kielégítése után lehet megkezdeni a következő kategória kielégítését. A követelés csoportok és azok sorrendje a következő:

a) A felszámolás költségei

• Az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben és a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat, az adóshoz kölcsönzött munkavállalók részére járó munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat, a felszámoló által kifizetett a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabér járulékait;
• Az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, vagyontárgyainak őrzésével járó költségek;
• A vagyon értékesítésével és a követelések behajtásával járó igazolt költségek;
• Az adóst terhelő, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás;
• A felszámolással kapcsolatos bíróság és hatósági eljárásokban felmerült költségek;
• Az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek;
• A felszámoló díja;
• A vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő) ki nem fizetett és a kezesektől be nem hajtott díja, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg (Cstv. 57. § (2) bekezdés).

b) A felszámolás kezdő időpontja előtt vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig
 Ebben a körben figyelembe kell venni azt az összeget, amely a vagyontárgy értékesítése során a befolyt vételár értékesítés költségeivel csökkentett összegének 50 %-a erejéig a zálogjogosult részére már kifizetésre került (Cstv. 49/D § (2) bekezdés). Ha a vagyont több zálogjog is terheli, a kielégítési sorrendben a korábban keletkezett zálogjog a későbbit megelőzi.

c) A gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati kereset kiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti;

d) A kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése;

e) A társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások, az adók - kivéve az a) pontban meghatározott adó- és járuléktartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások, a büntetőeljárásban az állam javára fizetendő összeg, továbbá a visszafizetendő államháztartási, európai uniós vagy nemzetközi szerződésen alapuló más nemzetközi forrásból származó támogatások, valamint a közműdíjak és a társasházi közös költség;

f) Egyéb követelések

g) A keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás;

h) Azok a követelések amelyek jogosultja

• a gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese),
• a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője,
• vezető állású munkavállaló,
• a fent említett személyek közeli hozzátartozója, élettársa,
• az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet,
• az adós ingyenes szerződései alapján kedvezményezett szervezet (személy). (Cstv. 57. § (1) bekezdés).

Ha az e)-g) pontokba tartozó követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, akkor az egyes csoportokba tartozó hitelezőket – először az e), majd az f) végül a g) pontba tarozókat – követelésük arányában kell kielégíteni (Cstv. 57. § (5) bekezdés).  
Ha az e) pontba tartozó hitelezők teljes kielégítésére nincs elegendő fedezet, a csoporton belül először a társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozásokat (ideértve a szociális hozzájárulási adót is) kell kielégíteni teljes egészében, majd pedig a többi hitelezőt követeléseik arányában (Cstv. 57. § (6) bekezdés).
A nyilvántartásba vett követelés engedményezése nem érinti a követelésnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét, így, ha például egy kis vagy mikrovállalkozásnak nem minősülő gazdálkodó szervezet követelését egy magánszemélyre engedményezi, a követelés ettől még megmarad az f) pontba sorolt igénynek és nem  minősül át d) pont alattinak (Cstv. 57. § (7) bekezdés).”

Minden vállalkozásnak, illetve management minden tagjának fontos tudnia, milyen esélyekkel számolhat egy adott követelésre behajtására akkor, ha az adós felszámolási eljárás alá kerül. Az esélyek latolgatásánál a felszámolás alá került társaság vagyonából és a követelés jellegéből kell kiindulni.

A vállalkozás követeléseit, ezen belül a vevőköveteléseket legalább évente egyszer a mérlegkészítéshez át kell tekinteni, s az adós minősítése alapján – ahol szükséges – értékvesztést kell rá elszámolni.

Munkatársaink ügyfeleink részére tanácsadói tevékenységünk keretében ellenőrzik a könyvelésben szereplő vevőköveteléseket, s amennyiben szükségesnek látják, további információk beszerzését, értékvesztés képzését, vagy behajthatatlannak való minősítést ajánlják a problémás tételeknél.



Budapest, 2013. október 31.

Tisztelettel:



    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló

Kapcsolódó dokumentumok:

• 650_file1_13-10-31-kielegitesi-sorrend.pdf

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.