Objektív felelősség

Kedves Partnereink!
 

A közúti közlekedésről szóló 1988. I. törvény 21. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a gépjármű üzemben tartója felel azért, hogy az általa üzemeltetett gépjárművel az alábbi területre vonatkozó szabályok betartásra kerüljenek. Ezek:
a.,     a megengedett legnagyobb sebesség;
b.,     a vasúti átjárón való áthaladás;
c.,    a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzései;
d.,    a járművel történő megállás és várakozás;
e.,    az autópálya leáll sávjának igénybevétele;
f.,    a behajtási tilalom, a kötelező haladási irány betartása;
g.,     a természet védelme. Tehát, ha e területekre vonatkozóan az előírások megsértésére kerül sor, a rendőrséget nem érdekli, személy szerint ki követte el a szabálysértést. A kiszabott bírságot automatikusan a gépjármű üzembentartója – céges autó esetén a vállalkozás – köteles megfizetni. Ezt tekinti a jog objektív felelősségnek.

Az üzemben tartó csak 3 esetben mentesülhet a közigazgatási bírság megfizetése alól.
1.,    A gépjármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából – tehát bizonyíthatóan korábban ellopták az autót,
2.,    Más természetes vagy nem természetes személy használatába adta – s a használatba vevő ezt „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal elismeri” – tehát legalább használó aláírásával és két tanúval aláírásával igazolt nyilatkozat ellenében kell az autót kiadni.
A nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:

  • a gépjármű hatósági jelzését,
  • a természetes személy üzemben tartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét,
  • nem természetes személy üzemben tartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét,
  • azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette.

3.,     Külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt. Ez a jogszabály a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet. E rendelet 23. § alapján

  • „A nem menetrend szerint, de díj ellenében közúti személyszállítást végző autóbusz, illetőleg a közúti árufuvarozást végző gépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, ezekből és pótkocsikból álló járműszerelvény a közúti forgalomban autóbusz-menetlevéllel, illetőleg fuvarlevéllel vehet részt.” (1) bek.
  • „A közúti forgalomban nem közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és ezekből álló járműszerelvény, valamint autóbusz menetlevéllel vehet részt.” (4) bek.

A menetlevélnek, illetve fuvarlevélnek a – a szállított személyeke és anyagokra vonatkozó, a 89/1988. (XII.20.) Mt. rendelet előírásain túl – az előző pontban a nyilatkozatnál felsorolt azonosító adatokat is tartalmaznia kell.
Amennyiben az üzembentartó - az előbbiekben jelzett módon – nem tudja igazolni a mentesülési körülményt, a bírságot kiszabó döntés dátumától számított 10 munkanapot követően beáll a fizetési kötelezettsége. (A postázási időt is beleszámítva igen rövid a fellebbezési idő!)

Egyébként a szabálysértési eljárási rendszer központi ügyintézése Szombathelyen van, de az üzembentartó lakóhelye, székhelye szerinti rendőrkapitányságon betekintést lehet kérni. Szabályszegést igazoló képfelvételeket elektronikusan, egyedi azonosításra alkalmas módon a https://kozigbirsag.police.hu internetes oldalon az értesítés azonosítójának és az gépjármú forgalmi rendszámának megadásával megtekinthető.

Amennyiben az üzembentartó nem él a fellebbezés jogával, akkor a kiszabott bírság az üzembentartó számlájáról utalható.

  • Számvitelileg a ráfordítások között elszámolásra fog kerülni a tétel, de év végén, mint „nem a vállalkozás érdekében elszámolható ráfordítás” a társasági adó alapján meg kell vele emelni.
  • A „vétkes” dolgozóra csak akkor terhelhető át, ha erre vonatkozó megállapodás munkaszerződésben előzetesen rögzítésre került. Ennek feltétele, hogy a munkaszerződésben, munkaköri leírásban, vagy a dolgozóval is igazoltan megismertetett gépkocsi szabályzatban szerepeljen, hogy adott dolgozó a vállalkozás gépjárművét a vállalkozás érdekében (és amennyiben így van, akkor magán célra is) használja, illetve rendelkezzenek az esetleges okozott kár módjáról, mértékéről.


Budapest, 2010. október 25.

Tisztelettel:


    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló




 


Kapcsolódó dokumentumok:

Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

BNI tagságom egyik nagy előnyének tartom, hogy megismertem dr. Sallai Csillát és a Stallum Kft-t, akikkel stratégiai partnerséget kötöttünk.  Csilla  cége nem egy átlagos könyvelő iroda, ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...