Tisztelt Partnerünk!
Keresőképtelen állományba vehető az a személy, aki COVID-19 vírus miatt otthoni megfigyelésre vagy kórházi ápolásra szorul.
Milyen mértékű társadalombiztosítási ellátásban részesül ilyenkor a munkavállaló és ez mekkora terhet jelent a munkáltatónak?
Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44.§. g) pontja szerint: „keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat- egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható”.
COVID-19 vírussal összefüggésben keresőképtelen állományba vételre ugyanazon orvos jogosult, mint bármilyen más okból.
A hatósági határozatról a hatóság hivatalból értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost. (Mögöttes jogi szabály helye: 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2)
A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja.
COVID-19 vírussal összefüggésben keresőképtelen állományba vételre ugyanazon orvos jogosult, mint bármilyen más okból.
A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja. A „7”-es kóddal a keresőképtelenség igazolására természetesen csak abban az esetben kerülhet sor, ha a „karantén” a hatályos jogszabályok alapján elrendelésre került.
A „7”-es kódos keresőképtelenség esetén
A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul a „karantén” esetén is. Ez alapján a táppénz mértéke a következőképp alakul:
A fentiekkel kapcsolatosan hangsúlyozandó, hogy mindennemű igazolás kiadására csak az arra jogosult egészségügyi személynek vagy szolgáltatónak van módja. Amennyiben a dolgozó nem rendelkezik a szükséges igazolással (pl. nem fordult tüneteivel orvoshoz), akkor a szokásos munkából való távollét szabályait kell alkalmazni. Ennek keretében a munkavállaló és munkáltató megállapodhatnak rendes szabadság vagy fizetés nélküli szabadság kiadásában. A rendkívüli helyzet, a munkahelyen lévő többi kolléga védelme mindenképp megköveteli a felektől a kellő körültekintést és szükség esetén a rugalmasságot.
Budapest, 2020. december 12.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
BNI tagságom egyik nagy előnyének tartom, hogy megismertem dr. Sallai Csillát és a Stallum Kft-t, akikkel stratégiai partnerséget kötöttünk. Csilla cége nem egy átlagos könyvelő iroda, ...
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...