Megjelent az első állásfoglalása arról, hogyan tudják a vállalkozók eldönteni, hogy 2017. január 1. után egy adott dolgozó bérét a minimálbérhez vagy a garantált bérminimumhoz kell igazítani. A helytelen meghatározás jelentős munkaügyi bírságot eredményezhet!
A 430/2016. (XII. 15.) Korm. r. rögzíti, hogy a 2017. január 1. után a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a 127.500,- forint. Azoknak a munkavállalóknak, akiknek a munkája legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimumot kell legalább megadni, amely a teljes munkaidő teljesítése esetén 161.000,- forint.
Az NGM – tájékoztató jelleggel – megadja, hogy a vállalkozások milyen tényezők mérlegelése után tudják eldönteni, hogy az adott dolgozóra a minimálbér vagy a garantált bérminimum vonatkozik.
Minden esetben azt kell megvizsgálni, milyen képesítés szükséges az adott munkakör betöltéséhez. Képesítést előírhat:
1) jogszabály, amely lehet általános jellegű vagy szakterületre vonatkozó. (Pl. a személy- és a vagyonvédelem vonatkozásában a 2005. évi CXXXIII. tv.)
2) kollektív szerződés, vagy a munkáltató bármilyen belső szabályzata, illetve a munkáltató gyakorlata is (Pl. munkaköri leírás).
Ezek hiányában, illetve a konkrét esetre vonatkozóan a képesítési követelményt a szintje alapján be kell azonosítani. Ehhez tartozó jogforrások:
Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) pontosan meghatározza, hogy mely szakképesítés (ráépülés), milyen szintnek felel meg.
Ha az OKJ-bent a szint középfokúnak van besorolva, akkor azt kell megvizsgálni, hogy a konkrét, előírt képesítéssel rendelkezik-e a munkavállaló. Fontos, hogy a munkavállalónak nem általánosságban kell középfokú képesítéssel rendelkezni, hanem a konkrét munkakör vonatkozásában.
Az OKJ magyarázata szerint a 34. szint (illetve felette) középfokú szakképesítésnek minősül, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, és jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg. DE! A NGM keretei közé integrálódott felügyelet ugyanakkor azt az álláspontot képviseli, hogy már a 31. szint is garantált bérminimumra jogosít! (Pl. vagyonőr: 32. szint). „S habár az állásfoglalás nem jogszabály, érdemes ezt a minimális díjazás mértékének megállapításánál figyelembe venni, hiszen a munkaügyi ellenőrzés keretében ezt fogják számon kérni.”
Ha munkavállaló munkakörének egyes elemeihez középfokú, más elemeihez viszont ennél alacsonyabb képesítési követelmény kapcsolódik, a munkavállaló szintén jogosult a garantált bérminimumra.
A besorolásnál célszerű maximális gondossággal eljárni, mert – vélhetően – az elkövetkező időszakokban a munkaügyi ellenőrzések nagy számban fogják vizsgálni, hogy a munkavállaló megkapja-e az előírásoknak megfelelő bért.
Cikk tartalmának forrása: Adózóna - 2017.02.16.– dr. Kéri Ádám ügyvéd cikke
Nem volt nehéz előre megjósolni, hogy a NAV egyre szélesebb körben ellenőrzi a vállalkozásoknál a kimenő és befogadott számlák összhangját. Legjellemzőbb esete, hogy olyan számla kerül ...
Születőben a minőségi könyvelői munka garanciarendszere
A magas színvonalú számviteli munka mellett elkötelezett könyvelők és a rossz könyvelők miatt pórul járt vállalkozások számára jó hírt jelenthet az a törvénymódosítás, amely alapot teremt a ...