Fiktív számla

Elöljáróban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben az adóhatóság egy vállalkozásnál fiktív számlát tár fel az ellenőrzés során, az Art (adózás rendjéről szóló törvény) előírásai alapján 75 %-os bírságot szab ki az így keletkezett adóhiányra (természetesen az adóhiány megfizetésén túl!). E a bírság mérséklésére nincs mód. A bírság a céget terheli, amely nem a vállalkozás érdekében felmerült ráfordítás, így további teherként annak összegével vissza kell növelni a társasági adó alapját.

Az ügyvezető személyes felelősségének a kérdése is felmerül, ha a fellelt fiktív számlák mennyisége, illetve azok súlya alapján az adóhatóság úgy ítéli meg, hogy bűncselekmény alapos gyanúja merül fel. Ilyen esetekben az adóhatóság köteles feljelentést tenni a - szintén az adóhatóság szervezetében működő - nyomozati részlegnek vagy a rendőrségnek, aki igyekszik az ügy minden részletét feltárni. Az ügy könnyen kerülhet büntető szakaszba, ahol a cég helyett már az ügyvezető kerül felelősségre vonásra. Ez mellett természetesen él a fentiekben jelzett, a céget terhelő büntetés is.
A nyomozás nem áll meg a fiktív számlát befogadó vállalkozásnál, hanem természetesen a számlát kiállító céget is vizsgálják, s büntetik.
A személyes felelősségre vonás alapja a Ptk.(Polgári törvénykönyv) és a Btk. (Büntető törvénykönyv). A büntetés súlyától függően felfüggesztett vagy letöltendő szabadságvesztés is lehet.

Mi is az a „fiktív számla”?

Attól lesz a számla fiktív, hogy valamilyen tartalmi eleme vagy elemei szándékosan hamisak. (Nem keverendő össze azzal az esettel, amikor egy számla valamely eleme véletlenül rossz, itt a hiba a feltáráskor önellenőrzéssel javítható és javítandó!)

A fiktív számláknak három csoportja van.

1.  Kizárólag csak a szállítónak van tudomása arról, hogy a számla valamely adata szándékosan hamis. Csak a számlát kiállító tud a számla hamis voltáról akkor, ha törvénytelen úton megszerzett (pl. csempészett) javakat akarnak értékesíteni. Ezekben az esetekben rendszerint az eladó cége is fiktív cég. Elvileg a jóhiszemű vevő nem tehető felelőssé a láncolat korábbi szereplőinek bűneiért, de az adóhatóság a gyakorlatban gyakran vitatja az adólevonási jogot. (Ez a jóhiszemű vevőnél védhető, mert léteznek Európai Bíróságtól ítéletek, amelyekre lehet hivatkozni az eljárás során!)Sok esetben igen nehéz felismerni a tényt, hogy a számlát kiállító fiktív számlát szándékozik kibocsátani. Elővigyázatosságból minden ügylet előtt célszerű az eladó személyéről, valamint az árú létezéséről, illetve a nyújtott szolgáltatás valóságtartalmáról valahogy megbizonyosodni. (Pl. A szervezet nevében az jár-e el a szerződéskötésnél, aki eseti vagy állandó képviseleti joggal rendelkezik.)
2. Kizárólag a vevőnek van tudomása arról, hogy a számla valamely adata szándékosan hamis.Azokban az esetekben is fiktív számláról lehet beszélni, amikor a számlán szereplő vevő nem az a személy (cég), aki ténylegesen az igénybevett jószágot, szolgáltatást felhasználta. Tipikusan ez az az eset, amikor a valamely cég tulajdonosa a saját fogyasztását céges számlára veszi és azt el is számolja.Ezekben az esetekben a szállító a vétlen, az adóhiányt a vevőnél állapíthatják meg.
3. A számla kibocsátója és a vevője szándékegységben rész vesz az elkövetésben.Az esetek egy részében valós értékesítés nem történik, más esetekben nem a valós értéken kerül kiszámlázásra az ügylet. Ezekben az esetekben az eladó és a vevő is felelős az adókövetkezményekért.A számlát kiállítónak az adót meg kell fizetnie, még akkor is, ha tényleges értékesítés nem is történt. A vevő viszont adólevonási jogot nem érvényesíthet, mivel valós értékesítés nem történt. Ha a számla bármelyik adata nincs összhangban az ügylettel, akkor gyakorlatilag nem áll rendelkezésre az ügyletet tanúsító számla, vagyis nem lehet a levonási jog tárgyi feltételének hiányában érvényesíteni a levonási jogot.

Abban az esetben, ha egy ellenőrzés nem fejezőik be 90 napon belül, feltételezhető, hogy a hatóság fiktív ügylet után kutat. A hatóság egyébként tájékoztatja a céget, hogy mely partnerre terjesztette ki a vizsgálatot, ami miatt az alapellenőrzés elhúzódik.
Amennyiben egy cég érintetté válik fiktív ügylettel kapcsolatosan, mindenképpen erre szakosodott szakembertől kell segítséget kérni. A védekezést fel kell építeni, amelynek alapja a cég jóhiszeműségének a bizonyítása. Ennek érdekében külön bizonyítási eljárást kell kérni írásban a cég mellett szóló körülmények feltárására. Mindenképpen célszerű a hatóságnak segítséget nyújtani – pl. eltűnt partner felkutatása.
A szakmában ismert ilyen esetek azt mutatják, hogy a fellebbezésnek nem túl sok esélye van.
Ezért a drága eljárások helyett mérlegelni kell a keletkezett kár bevállalását.

E ismertető alapja, s egyben a témával kapcsolatosan ajánlott cikkek:

Áfa&Számlázás 2011/05 – Vira Sándor: Fiktív számla, mint jövedelemdopping
Áfa&Számlázás 2011/06 – Bonácz Zsolt: Fiktív számla befogadásának elkerülése

Tisztelettel:


    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló