Nyugdíj-előtakarékossági formák

Kedves Partnereink!

Számos tanulmány látott napvilágot arról, hogy az aktív korú lakosság nem kezd el időben takarékoskodni nyugdíjas éveire. A mostani nyugdíjrendszer a jövőben nem fogja tudni biztosítani a jelenleg munkaképes korú lakosság részére a megfelelő színvonalú időskori megélhetést. Ezért is érdemes elgondolkodni arról, hogy milyen időtávon és mekkora összeget tudunk rendszeresen félretenni.

Ma Magyarországon háromféle intézményesített, nyugdíjcélú megtakarítási lehetőség érhető el. Ezek: az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, a nyugdíj-előtakarékossági számla (“NYESZ”), valamint a nyugdíjbiztosítás.

Mindhárom esetben hosszú távú megtakarítással kell számolnunk, a befektetett összeg csak ezen időszak elteltével vehető ki adómentesen. Ennek ellenére érdemes számba venni, hogy mit nyújtanak részünkre az egyes megtakarítási formák.

1.    Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár

• egy nyugdíjpénztárral kötött megállapodás alapján, rendszeresen tagdíj fizetést után követően az önkéntes pénztártól is kapunk nyugellátást
• 10 éves várakozási időt ír elő a jogszabály
• a várakozási idő alatt bármikor lehetőségünk van nyugdíjpénztárt váltani
• a várakozási időt követően, valamint a nyugdíjkorhatár betöltésekor a számlán lévő összeg felét még hitelfedezetként is felhasználhatjuk
• a befizetett egyéni tagdíjak, a támogatói adomány és más jogcímen jóváírt egyéb jövedelemként adóköteles összeg után adó-visszatérítés vehető igénybe, adóévben teljesített befizetések 20%-a, de maximum évi 150 ezer forint
• munkáltatói hozzájárulásra is van lehetőség, viszont ebben az esetben nem vehető igénybe adókedvezmény. 2017-től, hogy a munkáltatói támogatás magasabb (49,98%) adóteher mellett, egyes meghatározott juttatásként lesz adható.
• a várakozási idő leteltével pénzünk felvétele esetén (nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés történik), a hozam adó- és járulékmentes, a tőkét azonban további 10 éven keresztül adófizetési kötelezettség terheli az egyéb jövedelemre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, ami összességében 32,76%-os adóterhet jelent.

2.    NYESZ (nyugdíj-előtakarékossági számla)

• az öngondoskodás mellett előtérbe kerültek a befektetések, értékpapírokkal való kereskedés
• a számlán elért nyereségek, az osztalék kivételével, adómentes bevételek
• a NYESZ aktiválásához szükséges egy minimális kezdőbefizetés
• könnyen átalakítható tartós befektetési számlává
• az adójóváírás az adóévben befizetett összeg 20%-a, de maximum évi 100 ezer forint. (Azonban, ha 2020 előtt megyünk nyugdíjba, az adójóváírás max. mértéke magasabb, 130 ezer forint.)
• a NYESZ-en elhelyezett pénzünkből lehetőség van értékpapírokat vásárolni és azokkal kereskedni, így hozamot elérni. Különös szaktudásra azonban nincs szükség, mivel a portfólió kezelését alapkezelő végzi. A számlán elért nyereségek, az osztalék kivételével, adómentes bevételek. Fontos kiemelni, hogy a NYESZ aktiválásához szükséges egy minimális kezdőbefizetés. Továbbá, bizonyos esetekben a NYESZ könnyen átalakítható tartós befektetési számlává.
• hosszútávú befektetés, 10 év várakozási idő.

3.    Nyugdíjbiztosítás

• az életbiztosítás egyik fajtája, amelynél a biztosító bizonyos esemény bekövetkezésekor szolgáltatást nyújt o    az öregségi nyugdíjkorhatár elérése o    az egészségügyi állapot minimum 40%-os romlása
• a biztosító a befizetett összeget, a biztosított által meghatározott arányban befekteti vagy az általa kezelt eszközalapba helyezi el
• a nyugdíjbiztosítási szerződésekre az adóévben jóváírt összeg 20%-a, de max. évi 130 ezer forint adó-visszatérítés vehető igénybe
• szerződés kötésétől 10 év a várakozási idő.

És, ha nem tudok választani?

Ha a különféle megoldások közül nem tudnánk választani, úgy egyszerre akár mindhárom előtakarékossági formával is élhetünk. Fontos azonban megjegyezni, hogy ebben az esetben összesen az adóévben befizetett díjak 20%-a, de maximum évi 280 ezer forint adókedvezmény érhető el.

Ha mégis idő előtt szükségünk lenne bármelyik megtakarítási formában elhelyezett pénzünkre (vagyis, ha kifizetésre nem nyugdíjszolgáltatás formájában kerül sor), úgy az érintett adóévben rendelkező nyilatkozatot már nem tehetünk, emellett egyéb jövedelem jogcímén eho és szja (összesen 32,76%) fizetési kötelezettségünk keletkezik. Ezen felül, ha a lekötést akár csak részben is feltörjük, akkor az adóévben és az azt megelőző adóévben átutalt összegeket húsz százalékkal növelten vissza kell fizetnünk.

Bonyolultnak hangozhat, de hogy miért is éri ez meg nekem? Tehetnénk fel a kérdést. A válasz egyszerű: nem csak azért, hogy a nyugdíjas éveinkre a jelenleg megszokott életszínvonalat fent tudjuk tartani, de addig is évente adókedvezményt érvényesíthetünk.

Aki bővebben szeretne a fenti lehetőségekről tájékozódni, annak ajánljuk az 5percadóban szakmai portálon megjelent szakértői írást: Melyik nyugdíj-előtakarékosságot érdemes választani? http://5percado.hu/melyik-nyugdij-elotakarekossagot-erdemes-valasztani/

Budapest, 2016. szeptember 13.

Tisztelettel:     

dr. Sallai Csilla     

Kamarai tag könyvvizsgáló    

Kapcsolódó dokumentumok:

• 988_file1_16-09-13-nyugdijtakarekossagi-formak.pdf

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.