Néha (inkább gyakorta) keveredik a köztudatban a mérleg és a beszámoló kifejezés, de sokszor szinonimaként is kezelik őket, no persze csak azok, akik kevésbé jártasak számvitel rejtelmeiben.
Amikor a céget megalapítják a vállalkozni vágyó kalandorok, akkor megy a nagy ötletelés arról, hogy mit is fog majd a cég csinálni. Így aztán a tevékenységi kör is szép nagyra duzzad. Meg is indokolják: „Jó, ha van ilyen tevékenység is, mert bármikor lehet, hogy ezt is csinálni fogják!”
Ha a vállalkozó nem tudja, hogy mit is jelent a bitcoin, akkor legalább a könyvelőjének kutya kötelessége, hogy tisztában legyen annak elszámolástechnikájával.
Milyen mélységig kell (kellene) ismerni egy számlakiállítónak (vagy egy könyvelőnek) a jogforrásokat?
Ez a kérdés csak azért jutott az eszembe, mert hosszas keresgélés után sikerült rálelnem a közvetített szolgáltatások számlázására vonatkozó szabály forrására.
Gyakori kérdés ez akkor, amikor a könyvvizsgálati szerződés árazási kérdéséről egyeztetnek a partnerek. Mivel a könyvvizsgáló a munkája egy jelentős részét saját irodájában, a saját rendszerében vagy a könyvelővel együttesen végzi, sok esetben, így ezeket az időráfordításokat a vizsgált vállalkozásnál nem érzékelik.
A teljesítés nem attól válik elfogadottá, hogy készül róla teljesítésigazolás, azaz -közismert nevén - egyszerűen csak „TIG”. Mikor és miért kell-e kiállítani egy teljesítésről igazolást? De kell-e egyáltalán kiállítani teljesítésigazolást?
Nem volt nehéz előre megjósolni, hogy a NAV egyre szélesebb körben ellenőrzi a vállalkozásoknál a kimenő és befogadott számlák összhangját. Legjellemzőbb esete, hogy olyan számla kerül ...
Születőben a minőségi könyvelői munka garanciarendszere
A magas színvonalú számviteli munka mellett elkötelezett könyvelők és a rossz könyvelők miatt pórul járt vállalkozások számára jó hírt jelenthet az a törvénymódosítás, amely alapot teremt a ...