Olvastam az egyik szakmai kiadványban, hogy a közeli jövőben jogszabály készül a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről.
Ez talán pontot tesz - a már megint - a könyvelőkön lecsapódó kérdésre, vagy az ügyfelek egy részétől való elvárásra: „kinek kell?” vagy inkább „hogy lehet megúszni, hogy ne kelljen”. S a kérdés folytatása: a nyugta helyett számlát kibocsátók adatszolgáltatása.
A szabályozás hatálya kiterjed
A pénztárgéppel és taxaméterrel kibocsátott számlára és nyugtára vonatkozóan korábban megjelent már a szabályozás, rájuk továbbra is az marad érvényben.
Bekerül a szabályozásba még
Tehát a szabályozás igen átfogó, s a célja – vélhetően - kettős:
egyrészről igyekszik egyre kevesebb teret biztosítani a rosszhiszemű számlázóknak;
másrészről segíteni szándékozik az ellenőrzések hatékonyságát.
Úgy a vállalkozások, mint a könyvelők oldaláról célszerű lesz elgondolkodni azon, hogyan alakul a munkamegosztás és a felelősség a könyvelő és az ügyfél között a számlázási kérdésekkel kapcsolatosan.
De ha már előre gondolkodik a könyvelő, akkor lehet, hogy nem csak a rosszat, csak az esetleges többletfeladatot, csak a helyzetnek az ügyfelekkel való megértetésének nehézségét kell meglátni e szabályozásban.
Valószínűsíthető, hogy számos vállalkozásnál a számlázó program cseréjére lesz szükség. (Már hallom is előre a huhogásokat:, „ja, most meg a programozókat juttatják munkához” meg „szegény vállalkozás, már megint milyen költségekbe verik őket” De nekünk, szakembereknek nem ezzel kellene foglalkoznunk!)
A könyvelőknek az esetleges programcserék lehetőséget biztosíthatnak arra is, hogy könyvelési oldalon a számlázó programból történő adatátvétellel, s annak a könyvelési programba való importálásával az adatrögzítő munka csökken, s több időnk marad az érdemi és valóban hozzáadott értéket teremtő adózási és számviteli kérdésekre.