Amikor egy új jogszabály napvilágot lát, a könyvelőnek számba kell vennie, milyen feladatok is várnak rá az elkövetkezendő időszakban. A reklámadóval kapcsolatosan is bőven van teendő! Sőt, talán még nagyobb energiát kell a feladatokhoz befektetni, mint általában. Ennek oka egyrészről, hogy a jogszabály megjelenése a szabadságokkal terhelt nyárra esett, amikor a vállalkozók nagy része békésen a szabadságát töltötte, így legkevésbé sem érdekelte őket egy újabb adótörvény. Másrészről a jogszabály is elég szokatlan tartalmi, formai, illetve jogtechnikai megoldásokat tartalmaz.
Most konkrétan a reklámadóra fókuszálunk, de az alábbiakban felsorolt feladatok akár minden új jogszabálynál előkerülhetnek.
Vegyük sorra a könyvelőre váró feladatokat!
1. Meg kell ismerkedni a jogszabály szövegével. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény első olvasatra kemény diónak ígérkezik. Többszöri nekifutást, illetve a hozzá tartozó magyarázó anyagoknak az elolvasását, mély átgondolását igényli. Ide tartoznak a kapcsolódó jogszabályok is, mint az ún. „médiatörvény”, vagy a „reklámtörvény”. A reklámadóval kapcsolatosan nagyon (sőt szokatlanul) korán napvilágot látott NAV értelmező állásfoglalása (66. információs füzetek). S ne feledkezzünk meg a szakmai sajtóban szinte napi szinten felbukkanó cikkekről sem.
2. Ha már tisztában vagyunk a jogszabállyal, illetve annak mélyebb kapcsolataival, akkor végig kell gondolnunk az ügyfél-tájékoztatás módját. Célszerű áttekinteni, mely vállalatok érintettek az ügyfélkörben. A könyvelő saját tájékoztatási rendszerének megfelelően el kell készíteni az információs anyagot. A sok éves tapasztalat most is bejött - mivel a reklámadó törvény megjelenése a nyár közepére (uborkaszezonra) esett, az ügyfelek jelentős része nem foglalkozott a kiküldött anyagokkal, sok esetben el sem olvasta azokat. Sokon most, így ősz elején, eszmélnek fel, hogy itt bizony komoly fizetési kötelezettségek is keletkezhetnek náluk.
3. Minden könyvelőnek a napi munka mellett külön időt kell szánni azokra az ügyfelekre, amelyek konkrétan érintettek a törvényben. (Ezek a reklámcégek, médiacégek, kiadók, nagy mennyiségben és értékben reklámozó vállalkozások, stb.) Ezeket a konzultációkat be kell kalkulálni a napi, heti, havi időtervbe – célszerű erre (a mindennapi munka és határidők mellett) időintervallumokat előre foglalni.
4. Egy-egy ilyen konzultáció – a gyakorlat alapján – akár 2-3 óra hosszú is lehet. Sőt, sok esetben egyetlen megbeszélés nem is elég, hiszen számos kapcsolódó kérdés merülhet fel, amelyeket a helyére kell tenni. A könyvelő „a rossz hír hozója”, így sok esetben az ügyfél őt tekinti a számára kedvezőtlen hírek forrásának. (Régmúlt korokban gyakori voltak, hogy a rossz hírek hozóját megbüntették, akár le is fejezték. Reméljük, hogy a könyvelőkre nem ez a sors vár!) Ezért a tényszerű tájékoztatás mellett a könyvelőnek elég sok időt és energiát kell fordítania a törvényalkotói szándék, az adózási mechanizmus elmagyarázására, megértetésére. Ezt nehezíti, hogy mindenkivel más és más hangnemben, nyelvezettel, emocionális töltéssel lehet (és kell) ezt megtenni.
5. A könyvelőiroda belső munkaszervezésében is szükséges bizonyos lépéseket megtenni. Bár itt könyvelőirodát említek, de a következőkben láthatjuk, hogy ezek a lépések számos esetben az ügyfél szervezeti struktúráján belül is szervezeti változtatást, plusz feladat előírását, munkafolyamatok átalakítását is jelentik. A reklámadóval kapcsolatosan – a teljesség igénye nélkül - a következőkre kell gondolni:
6. A reklámadóval kapcsolatosan (is) a könyvelőre háruló egyedi feladatokat és a folyamatos többletmunkaigényeket előzetesen fel kell mérni és erre vonatkozóan az árat is ki kell alakítani. (Szerencsés helyzetben vannak azok a könyvelők, akiknek a kialkudott díjába belefér a reklámadóval, vagy bármilyen más új feladattal kapcsolatosan felmerülő többletmunka.) Kiindulási pontként a tervezett időráfordítás és a könyvelő rezsióradíja szolgálhat.
7. A könyvelési szerződésben, az ÁSZF-ben, vagy bármely más olyan dokumentumban, amely a könyvelő és az ügyfél közötti munkamegosztást és a hozzá tartozó felelősséget szabályozza, rögzíteni kell az új – jelen esetben a reklámadóval kapcsolatos - feladatokat. Természetesen erről az ügyfelet – utólag bizonyítható módon - tájékoztatni kell.
S a fentiek után kezdődik a folyamatos munka. Ezek:
Mondhatnánk, hogy „feladat csak ennyi …”