Az új Ptk. életbelépésével kapcsolatosan is megtanultuk, hogy
A Könyvelők Lapja című szakmai kiadvány 2015/10 havi számában megjelent cikk alapján „Az adóhatóság áfa-ellenőrzések során következetesen alkalmazott elvi megközelítése, hogy a vizsgálat alá vont adózó által befogadott, az áfa levonását alátámasztó számla tartalmilag hiteltelennek minősül, ha a valós forgalmi értéktől jelentősen eltérő vételárat tartalmaz.”
Bonácz Zsolt, a - A PIACI ÁR MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS AZ ADÓHATÓSÁG SZAKÉRTŐI KIRENDELÉSE című cikkben ismertet két, a Kúria által hozott ítéletet, amelyek
„Ezek alapján nagy értékű ügyleteknél a beszerzőnek kiemelt figyelmet kell fordítania annak dokumentálására, hogy az ügyleti érték nem tért el a reális piaci értéktől. Ennek alapvető eszköze a szakértői vélemény.
Nagy értékű ügyleteknél mindenképpen javasolt, hogy a felek által meghatározott ügyleti érték életszerűségét szakértői vélemény is alátámassza. Természetesen a szakértői vélemény akkor bír bizonyító erővel, ha az ügylet valós tartalmát és körülményeit vette figyelembe, és tényszerű adatokon alapult.”
Tehát célszerű lehet már a nagy értékű ügylet megkötése előtt szakértői véleményt kérni az ár helyességéről. Az ilyen kérdésekre külön specializálódott szakértők vannak, akik szakértelemmel közelítik meg a kérdést.
Az ilyen esetben két feladatot lehet a szakértőnek adni:
1) Mennyi a reális ellenérték?
2) Milyen feltételek mellett lehet reális az az ellenérték, amelyet a felek az adott ügyletre meghatároztak?
Ugye mennyire más a két kérdés?
Ahhoz, hogy egy későbbi adóellenőrzésnél ne legyenek problémák az alkalmazott ár miatt, célszerű mindkét kérdést már az ügylet megkötése előtt alaposan körbejárni.
Ha pedig ez előzetesen nem történt volna meg, vagy az adóhatóság ennek ellenére felkéri a saját szakértőjét, akkor pedig célszerű tájékozódni és élni az adózó jogaival – többek között –az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, illetve bizonyítási indítványokat előterjeszteni.