Ahogy közeledik a számlázó programok lejelentésének a határideje, úgy merülnek fel a kérdések a számlázó programok fajtájával, használatával, a jelentés módjával, de legalább annyi az ún. „törvényalkotói szándékkal” kapcsolatosan.
Míg az előbbi kérdésekre innen-onnan sikerül választ kapni, addig az utóbbi kérdéskörben igen nagy a bizonytalanság … illetve a vállalkozók fantáziája igen messzire szárnyal. Sőt még a törvényalkotói szándékot meg is lehet egyszerűen fogalmazni: a fekete és szürke gazdaság elleni küzdelem. Ami inkább kérdés, milyen platformokat fog érinteni ez a küzdelem, s mennyiben jelent többlet terheket azoknak a vállalkozásoknak, amelyek eddig is minden számlázással kapcsolatos kérdésben becsületesen, csak a tiszta és átlátható gazdasági környezetbe tartoztak.
S hogy miért vetődik fel ez a kérdés?
Az alábbiakban néhány idézet következik a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendeletből s az ezekhez kapcsolódó, az ügyfeleink oldaláról felmerült kérdés.
De előtte szeretném kihangsúlyozni - mielőtt még e szösszenettel kapcsolatosan is a hisztériakeltés vádjával illetnének némely kollégák - hogy ezeket a kérdéseket CSAK továbbítom a blog adta lehetőségeket kihasználva; ezeket a kérdések gyakorló vállalkozók, IT szakembere és könyvelő, könyvvizsgáló kollégák tették fel.
„1. § (6) Pénztárgéppel kibocsátott számla adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának feltétele, hogy
a) a pénztárgép megfeleljen a Pénztárgép rendeletben meghatározott feltételeknek, valamint
b) a pénztárgép számlázó-funkciója megfeleljen a 8. § (1) bekezdés a) pontjában és a 8. § (2)-(5) bekezdésében foglaltaknak.”
??? Csak nem kell talán a későbbiekben még arról is meggyőződnie a vállalkozásoknak, hogy az a számla, amit jóhiszeműen befogadtak, a kiállító által bejelentett számlázó programmal észült-e?
„12. § Az adóhatóság jogosult a számla kiállításának folyamatát úgy is ellenőrizni, hogy felügyelete alatt a számla kiállítója - próbajelleggel - bocsát ki számlát.”
??? Ez egy új típusú adóhatósági ellenőrzést fog majd jelenteni?
"18. § (1) Az elektronikus formában megőrzött számla és nyugta ellenőrzése során az adóalany köteles az adóhatóság részére
a) a helyszínen biztosítani a számla és a nyugta olvashatóságához szükséges technikai eszközöket,
b) rendelkezésre bocsátani az a) pontban említett eszközök használatára vonatkozó dokumentációt, továbbá
c) megadni az a) pontban említett eszközök használatához szükséges felvilágosítást."
??? Az eszköz alatt azt a számítógépet kell érteni, amire a program fel volt telepítve? Ezt kell(ene) üzemképes állapotban biztosítani? Meddig – értelem szerint az iratőrzési határidőn belül? Ezek az eszközök – az esetek többségében „mezei” PC-k, amelyeknek a használatához nincs, vagy nem kell külön dokumentáció. Hogyan oldható meg a rendeletnek való megfelelés akkor, ha az a számítógép időközben felmondta a szolgálatot, s nincs megfelelő visszatölthető mentés, vagy a visszatöltött adatállomány sérült? Milyen szankciókkal járnak az ilyen esetleges vis majorok?
„19. § Adóhatósági ellenőrzés céljából az adóalany az xml formátumban megőrzött számla adatait a 2. melléklet szerint és a 3. mellékletben meghatározott adatszerkezetben, az egyéb elektronikus formában megőrzött számla esetében a 2. melléklet szerint és a 3. mellékletben meghatározott adatszerkezetben, vagy pdf formátumban köteles rendelkezésre bocsátani.” (2015.07.01-vel lép hatályba)
??? Mi van azokkal a számlázó programokkal, amelyekhez nem lehet az előírt xml file mentést produkálni, mert nem elérhető a program készítője vagy már nincs meg az eredeti dokumentáció vagy külföldi anyavállalat nem nyúl hozzá az általa a leányvállalathoz telepített programhoz? Ezeket a számlázó programokat majd 2015. július 1-től likvidálandók (?), s helyette újat kell beállítani vagy minden egyes kimenő számlát – az egyébként simán „feltörhető”, utólag is módosítható – pdf-ben el kell menteni?
Nemzetgazdasági szinten nagyon fontos feladat a feketegazdaság elleni küzdelem! Elvileg szinte minden átlátható vállalkozás ezt maximálisan támogatja, hiszen csak ezzel lehet az egységes közteherviseléshez közelebb kerülni. De amikor ez újabb és újabb adminisztráció terheket, többletkiadásokat jelent, akkor a vállalkozásokban az elvi egyetértés mellett megfogalmazódnak a kifogások és az ellenérvek. S ezeket rendszeresen – a jogszabályok betartására sarkaló – könyvelőnek kell(ene) végighallgatnia, megválaszolnia, kezelnie. S ez mennyi könyvelői munkaidő, ami valós értéket teremtő munkaidő is lehetne …
Nem volt nehéz előre megjósolni, hogy a NAV egyre szélesebb körben ellenőrzi a vállalkozásoknál a kimenő és befogadott számlák összhangját. Legjellemzőbb esete, hogy olyan számla kerül ...
Születőben a minőségi könyvelői munka garanciarendszere
A magas színvonalú számviteli munka mellett elkötelezett könyvelők és a rossz könyvelők miatt pórul járt vállalkozások számára jó hírt jelenthet az a törvénymódosítás, amely alapot teremt a ...