Újabb kapcsolt vállalkozások

Ahogy kijózanodunk a szilveszteri mámorból, máris itt lehet az első NAV bejelentési kötelezettség.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja nevesíti a kapcsolt vállalkozás fogalmát. Eddig 5 kategóriát különböztettünk meg:
a)    az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b)    az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c)    az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
d)    a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
e)    az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll;

2015. január 1-től jelentős körrel bővül a kapcsolt vállalkozások fogalma.
Immár kapcsolt vállalkozásnak számít:
az adózó és más személy, ha a köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.
Tehát kapcsoltak lehetnek azok a vállalkozások is, amelyeknek ugyanaz az a személy az ügyvezetője. Ez a kapcsolt vállalkozási viszonynak nem feltétele a Ptk szerinti többségi befolyás, sőt semmilyen részesedési viszony sem.  
Joggal kérdezheti a vállalkozó: Miért érdekes ez a változás?

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény [Art.] két feladatot ír elő a kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatosan.
1) Egyszeri bejelentési kötelezettség:
23. § (4)
„Az adózó az adókötelezettséget érintő változás szabályai szerint jelenti be az állami adóhatósághoz
b) a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül.”

2015. január 15-ig be kell jelenteni azokat a vállalkozásokat, amelyek a jogszabályváltozás miatt most váltak csak kapcsolttá, de velük már volt a cégnek szerződéses kapcsolata. Tehát, azok a személyeknél, akik több cégben is ügyvezetői pozíciót látnak el, s a cégek között van üzleti kapcsolat, mindegyik cégben a bejelentést meg kell tenni.

A év elejei feladatok közé be kell sorolni az ügyvezetőknek és az ügyleteknek az ilyen irányú feltérképezését, ezek után a szükséges nyomtatványok kitöltését. A feladat megszervezésénél arra is figyelemmel kell lenni, hogy a jogtárban található információ csupán a kapcsolt státusz megállapításához lehet elegendő, hanem az ügyvezetéssel való konzultációra is szükség lesz.
Halk kérdés: lehet kevesebb munkával jár és egyszerűbb minden kapcsolt státuszt bejelenteni, mint az ügyleteket is feltérképezni?

2) Folyamatos monitoring
17. § (9)
„A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének - a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével - be kell jelentenie
a) a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.”

Tehát minden olyan készpénzben teljesített tranzakciót, amely meghaladja az 1 millió forintot, figyelemmel kell kísérni.
A könyvelésre a bizonylatok – általában – 15 napot meghaladóan érkeznek. Éppen ezért a vállalkozásnak kell a könyvelőt értesítenie az ilyen eset előfordulásakor, hogy határidőn belül a szükséges bejelentési kötelezettségnek eleget tudjon tenni.

A jogszabályváltozás által generált feladatok terhei ugyanúgy sújtják a vállalkozásokat, mint a könyvelőket. A könyvelőknek az újabb bejelentési kötelezettségeknek a teljesítése többletfeladatot jelent, a vállalkozások számára pedig e munka ellenértékének a megtérítését jelenti.

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy „nem kell ezzel foglalkozni”, jobb, ha tisztában van a szankciókkal. Az Art. rendelkezik erről:
172. § (1)
„A … a magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
a) a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,”







 

Vissza a bloghoz!