2019. január 1-től a minimálbér: 149 eFt/hó, a garantált bérminimum 195 eFt/hó. De kire mi vonatkozik??? …
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 324/2018. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) mellett a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak a garantált bérminimum jár. Azt, hogy jár-e egy adott munkavállalónak garantált bérminimum, az alábbi tényezők döntik el:
1. Az érintett munkakörre vonatkozó jogszabály. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII.6.) kormányrendeletben találhatóak meg az egyes szakmákhoz, tevékenységekhez tartozó képzettségi szintek.
2. Vizsgálni kell, hogy az adott munkáltatónál van-e kollektív szerződés és abban szabályozott-e ez a kérdés.
3. A munkáltató saját gyakorlatában is előírhat bármilyen szintű végzettséget, szakképzettséget.
A garantált bérminimum 2019. január 1-jétől: ·
Nem szabad elfelejteni a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény előírásait sem.
42. § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.
(2) A munkaszerződés alapján
a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni,
b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.
46. § (1) A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót
a) a napi munkaidőről,
b) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
c) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
d) a munkakörbe tartozó feladatokról,
e) a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá
g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik–e, valamint
h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.
(4) A munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak változásáról a munkavállalót a változást követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatni kell.
Bár a fenti jogszabály konkrétan az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, illetve a munkabérről való elszámolás módjáról ír elő kötelezően 15 napon belüli tájékoztatást a dolgozónak, a minimálbér emelkedése miatti bérnövekedést is ajánlott írásban a munkavállalók felé jelezni.
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
Tisztelt Elnök Asszony, Kedves Csilla!
A héten lezajlott szakmai versenyek második fordulóján és díjátadáson személyes részvételéért,
továbbá a versenyek támogatásáért ...
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...