Kedves Partnereink!
A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól a 2010. évi XC. törvény rendelkezik. Szíves figyelmükbe ajánljuk a NAV által a napokban közzétett tájékoztatót, mely segítséget nyújt a jogszabályban foglaltak megismeréséhez és értelmezéséhez.
A háztartási munka adózási szabályai
2020
A háztartási munka szabályairól az Egptv.[1] rendelkezik. Ez a tájékoztató a jogszabályi előírások megismeréséhez és értelmezéséhez kíván segítséget nyújtani.
Az információs füzet tartalma:
1. Mi a háztartási munka?
2. Bejelentés
2.1. Milyen adatokat kell bejelenteni?
2.2. A bejelentés módja
2.2.1. Elektronikus bejelentés
2.2.2. Telefonos bejelentés
2.2.3. A bejelentés teljesítése, módosítása, visszavonása
3. Regisztrációs díj
3.1. A regisztrációs díj megfizetése
4. Adó- és járulékfizetés, bevallás
4.1. Mikor nem kell megfizetni az adót és a járulékokat?
4.2. Mikor kell megfizetni az adót és a járulékokat?
4.3. Bevallás
5. Munkáltatói igazolás
6. Mulasztási bírság
1. Mi a háztartási munka?
A háztartási munka egy adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatási forma, ami kizárólag természetes személyek között jöhet létre.
Háztartási munka: egy természetes személynek és a vele egy háztartásban élők, illetve közeli hozzátartozói számára a mindennapi élethez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek:
Nem háztartási munka az, ha:
Háztartási alkalmazott: a háztartási munkát végző természetes személy, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként végzi.
Foglalkoztató: az a természetes személy, aki a háztartási alkalmazott munkáltatója, illetve megbízója, megrendelője.
Adórendszeren kívüli kereset: az a járandóság, amit a foglalkoztató a háztartási munka ellenértékeként fizet a háztartási alkalmazottnak.
2. Bejelentés
2.1. Milyen adatokat kell bejelenteni?
Háztartási alkalmazott foglalkoztatásakor a foglalkoztató köteles bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (a továbbiakban: NAV) havonta vagy több hónapra előre a munkavégzés megkezdése előtt a következő adatokat:
2.2. A bejelentés módja
A foglalkoztató a bejelentést:
Fontos!
A bejelentés papíron, postán vagy személyesen nem nyújtható be.
2.2.1. Elektronikus bejelentés
A foglalkoztatónak az elektronikus bejelentéshez ügyfélkapuval kell rendelkeznie, melyhez előzetes regisztráció szükséges.[2]
2.2.2. Telefonos bejelentés
A foglalkoztató a háztartási alkalmazottat telefonon a 185-ös szám hívásával jelentheti be az országos telefonos ügyfélszolgálaton. A bejelentéshez meg kell adni a foglalkoztató adóazonosító jelét.
Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentést rögzíti, és a foglalkoztatót a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat haladéktalanul továbbítja a NAV-hoz, és a bejelentett adatokat a bejelentést követő 5. év december 31-éig őrzi meg.
2.2.3. A bejelentés teljesítése, módosítása, visszavonása
A havi bejelentés a bejelentés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozik.
A bejelentést több hónapra előre is teljesíteni lehet. Ebben az esetben a bejelentés időszakánál meg kell jelölni az érintett időszak kezdetét és végét.
Ha a bejelentési időszak végeként megjelölt hónap eltelik, de a foglalkoztatás folytatódik, akkor a bejelentést meg kell ismételni az új időszakra is. Például a foglalkoztató 2020. január 24-én háztartási alkalmazottat foglalkoztat, majd ugyanezt a személyt 2020. február 20-án is foglalkoztatja. A foglalkoztatónak a bejelentést mind január, mind február hónapban teljesítenie kell.
Ha a foglalkoztató több havi foglalkoztatásra jelentette be a háztartási alkalmazottat, akkor február hónapra nem kell megismételni a bejelentést.
A NAV-hoz benyújtott bejelentést az azt követő 24 órán belül lehet módosítani és visszavonni a foglalkoztató vagy a háztartási alkalmazott adatainak téves közlése, illetve a munkavégzés meghiúsulása miatt.
A bejelentést, illetve annak módosítását és visszavonását elektronikusan a 20T1043H jelű adatlapon lehet teljesíteni, amit számítógépen kell kitölteni, és az ügyfélkapun keresztül kell elküldeni a NAV-hoz. Az elektronikus adatlap kizárólag a NAV honlapjáról (www.nav.gov.hu) tölthető le.
A NAV honlapján az adatlap, illetve a kitöltési útmutató újabb verziói jelenhetnek meg, ezért kérjük, hogy az adatlap kitöltése előtt a változásokat mindig kövesse figyelemmel, és az adatlap legfrissebb verzióját használja!
3. Regisztrációs díj
A foglalkoztatónak az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából teljesített bejelentés alapján háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint regisztrációs díjat kell fizetnie. A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapban hány napot dolgozott a háztartási alkalmazott a foglalkoztatónál.
Ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat több hónapra előre jelentette be, akkor a regisztrációs díjat minden hónapra meg kell fizetnie.
Például az egyik foglalkoztató a háztartási alkalmazottat havonta 1-1 napon, a másik pedig egész hónapban foglalkoztatja, ezért mind a két foglalkoztatónak meg kell fizetnie a havi 1000 forint regisztrációs díjat. A havi regisztrációs díj nem jár vissza, ha az adott hónapban a háztartási alkalmazott foglalkoztatására nem kerül sor és a foglalkoztatás bejelentését az azt követő 24 órán belül a foglalkoztató nem vonta vissza.
A regisztrációs díj megfizetésével társadalombiztosítási ellátás nem jár, a háztartási alkalmazott a Tbj.[3]3 alapján nem minősül biztosítottnak. Ezen a jogcímen tehát a háztartási alkalmazott térítésmentes egészségügyi szolgáltatást sem vehet igénybe.
3.1. A regisztrációs díj megfizetése
A foglalkoztatónak a havi 1000 forint regisztrációs díjat a NAV Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj bevételi számlára (10032000-01076215) kell megfizetnie készpénzzel, vagy a NAV ügyfélszolgálatain bankkártyával, vagy ha pénzforgalmi számlával rendelkezik, átutalással a bejelentés hónapját követő hónap 12. napjáig.
4. Adó- és járulékfizetés, bevallás
4.1. Mikor nem kell megfizetni az adót és a járulékot?
Foglalkoztató: Ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottját még a foglalkoztatás megkezdése előtt bejelenti, akkor nem kell utána adót és járulékot fizetnie.
Háztartási alkalmazott: A háztartási alkalmazottnak az adórendszeren kívüli kereset után akkor sem kell adót és járulékot fizetnie, ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazott bejelentését elmulasztotta.
4.2. Mikor kell megfizetni az adót és a járulékot?
Ha a foglalkoztató elmulasztja a regisztrációs díjfizetési és/vagy a bejelentési kötelezettségét teljesíteni, akkor a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után az Szja tv.[4], a Tbj. és a Szocho tv.[5] rendelkezései szerint meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót, a járulékot és a szociális hozzájárulási adót az adott jogviszonynak megfelelően (például: munkaviszony, megbízás). Ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, akkor az egyébként a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot is a foglalkoztató fizeti meg.[6]
4.3. Bevallás
Az adórendszeren kívüli keresetet nem kell bevallania sem a foglalkoztatónak, sem a foglalkoztatottnak. A háztartási munkával kapcsolatban tehát a foglalkoztatónak nem kell ’08-as bevallást benyújtania, illetve a háztartási alkalmazottnak sem kell az adórendszeren kívüli bevételét a személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetnie.
5. Munkáltatói igazolás
A háztartási alkalmazott igazolást kérhet a foglalkoztatótól adórendszeren kívüli keresetéről, annak megszerzésekor.
Ha a háztartási alkalmazottat ugyanaz a foglalkoztató egy adott hónapban több napon is foglalkoztatja, a háztartási alkalmazott az igazolást az adott hónapban az utolsó munkavégzéssel töltött napon kérheti.
A háztartási alkalmazott kérésére a foglalkoztató az igazolást havonta köteles kiállítani és kiadni.
Az igazolásnak tartalmaznia kell:
A foglalkoztató által kiadott igazolás bélyegzőlenyomat nélkül is érvényes.
Az igazolásminta („Igazolás a háztartási alkalmazottat megillető adórendszeren kívüli bevétel összegéről”) a NAV honlapjáról letölthető a „Letöltések–egyéb > Adatlapok, igazolások, meghatalmazás minták” elérési útvonalon keresztül.
6. Mulasztási bírság
A foglalkoztató 100 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a 2. pont szerinti bejelentést, és a 3. pont szerinti regisztrációs díj megfizetését elmulasztja.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
[1] Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény I. Fejezete
[2] Az ügyfélkapu regisztrációval kapcsolatosan a www.mo.hu honlapon részletes információs található
[3] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.).
[4] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.).
[5] A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény.
[6] 2010. évi XC. törvény 2. § (4) bekezdés.
Forrás: http://80.249.172.48/search/keywordsearch?query=kert%C3%A9sz&honap=2020_10
Budapest, 2020. október 21.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
„Címei szerint bejegyzett könyvvizsgáló és adószakértő. Amellett, hogy munkáját és társadalmi feladatait magas szinten űzi, szívesen gyűjti, és nagy becsben tartja a szakmával kapcsolatban ...
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...