Alapítás-átszervezés költsége

Kedves Partnereink!

A számvitelről szóló 2000. évi C törvény. 25. § (3) alapján van lehetőség az immateriális javak közé aktiválni az alapítás-átszervezés költségét.

Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos - beruházásnak, felújításnak nem minősülő - a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek.

Leggyakoribb ilyen jellegű költségek a következők:

• a vállalkozás alapításával kapcsolatosan felmerülő költségek (pl.: jogi munkálatok, működéssel kapcsolatos szakértői díjak, stb.);
• a cég arculatának kialakításához, megváltoztatásához kapcsolódó költségek, ráfordítások (arculattervek, design kialakítása, piaci bevezetése, stb.)
• cégprofil kialakítása, megváltoztatása (marketing akciók, hatástanulmányok, elemzések költségei);
• egy új tevékenység bevezetéséhez, annak feltétel-rendszerék a kialakítása (cégen belüli szervezet kialakításának költségei, szervezetfejlesztés, marketing)
• a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei (különféle minősítések megszerzéséhez szükséges tervek, tanulmányok, szervezet feltérképezésének költségei, folyamatleírások költségei, stb.).

A fenti felsorolás csak példaértékű – látszik belőle, hogy a cég sajátosságai határozzák meg, hogy melyek azok a költségek, amelyek eredménye nem rövidtávú, hanem hosszabb időn keresztül szolgálják a megkezdett vagy megújult működést.

Az ilyen jellegű, a cég életében tervezett és véghezvitt változtatásoknak a folyamatát megfontoltan elő kell készíteni, meg kell tervezni. Úgy a tervezéshez és a megvalósításhoz – néha bizony nem olcsó - speciális szakértelemmel rendelkező személyekre, külső vállalkozások igénybevételére van szükség. A vállalkozás egy adott évi árbevételéhez viszonyítva ezek a költségek számottevő mértéket érhetnek el. Az is előfordulhat, hogy egy adott évben képződött eredmény „nem bírja el” ezeket a költségeket, s így akár veszteség is keletkezhet. Az így keletkező negatív eredmény elkerülése érdekében célszerű e költségeket és ráfordításokat elkülönítetten kezelni, s a folyamat végén aktiválni.

Az aktiválás után – a reálisan meghatározott használati idő alapján – e költségek több év alatt fognak a költségek között az értékcsökkenéssel megjelenni. Így a költségeket szét lehet teríteni – maximum 5 éves időszakra – az alapítás-átszervezést követő időszakokra. A bevezetett új folyamat, eljárás, átszervezés eredménye – vélhetően - megteremti azt a többletbevételt, amely biztosítja az értékcsökkenés fedezetét.

Fontos hangsúlyoznám, hogy az alapítás-átszervezés költségeinek aktiválása lehetőség és nem kötelezettség. A vállalkozás – számviteli döntése alapján – él ezzel a lehetőséggel.

Az alapítás-átszervezés aktivált értékének képzésével párhuzamosan annak bruttó összegével megegyező mértékű lekötött tartalékot kell képezni. Ezt azt jelenti, hogy az adott értéket át kell vezetni az eredménytartalékból a lekötött tartalékba. A lekötés után az aktiválás következtében keletkező többlet-eredmény így nem lesz osztalékforrás.

Amikor az alapítás-átszervezés aktivált érték után az értékcsökkenése elszámolásra kerül, annak mértékével megegyezően kell a lekötést megszüntetni.

Az alapítás-átszervezés aktiválásához, illetve a más számviteli döntések meghozatalához a számviteli szakemberek és a vállalkozás vezetésének együttgondolkodására és kölcsönös támogatására van szükség.

Budapest, 2017. június 05.

Tisztelettel:

dr. Sallai Csilla

Kamarai tag könyvvizsgáló

Kapcsolódó dokumentumok:

• 1063_file1_17-07-05-alapitas-atszervezes.pdf

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.