Kedves Partnereink!
Az elmúlt években a vállalkozások lassan-lassan beletörődtek abba az eljárási rendbe, amely szerint: ha egy adott időszakban egy vállalkozónak több volt a visszaigényelhető ÁFA összege, mint a fizetendő ÁFA összege, akkor csak azt a részt fizette vissza az adóhatóság, amely számlák ellenértékét a vállalkozás kifizette a szállítónak.
A most megkifogásolt eljárás 2000.01.01-től volt életben, viszont Magyarország 2004 évi EU-s csatlakozásával a magyar jogrendre is vonatkoztak az EU szabályai. Tehát a magyar szabályozást át kellett volna alakítani az EU vonatkozó irányelvének megfelelően. Ez a nevezett kérdésben nem történt meg, s ezért indított eljárást az Európai Bíróság (EB) 2007 évben Magyarország ellen.
Az Európai Bíróság döntése értelmében a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszatérítését kizáró magyar szabályozás nincs összhangban az uniós joggal (áfa irányelv).
Ez kimondja, hogy az ÁFA visszaigénylése ilyen mértékben nem korlátozható. A tagállamok - az irányelvvel összhangban - előírhatják az adó-visszaigénylési jog érvényesítésének elhalasztását, de csak akkor, ha ésszerű határidőn belül megkapják az adó-visszatérítést. Az irányelv szerint az ÁFA-fizetési kötelezettség, valamint az ahhoz kapcsolódó adólevonási jog abban az időpontban keletkezik, amikor a beszerzés megtörténik, függetlenül attól, hogy a beszerzés ellenértékét kifizették-e vagy sem.
Az állam éveken keresztül az ÁFÁ-t beszedte, de visszaadni csak adott feltételek teljesülése mellett volt hajlandó. Ez a szabályozás indokolatlan terhet jelentett eddig a vállalkozásoknak.
A sajtóinformációk szerint a kormány az EB ítéletét tudomásul vette s már meg is jelent az NGM közleménye, miszerint „az áfa-szabályozást illetően, az alternatívákat a lehető legrövidebb időn belül a kormány elé terjeszti”, illetve a költségvetési hiánycélt a döntés nem változtatja meg. A forrásban idézett cikk szerint 100 és 200 milliárd forint közötti összegre taksálható a költségvetést terhelő kiadásnövekedés, de ennek egy részének lehet gazdaságélénkítő hatása is.
A vállalkozások számára az a fontos, hogy az őszi parlamenti ülésszakban az EB ítéletnek megfelelően változni fog az áfa törvény. Addig viszont még a még hatályos rendelkezéseknek megfelelően kell az ÁFA bevallásokat beadni, illetve az adóhatóság is ennek megfelelően fogja az esetleges folyó ügyeket elbírálni.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatosan bővebb információigény merülne fel, ajánljuk jelen ismertetőnk forrását:
http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/07/28/unios_jogot_sert_a_magyar_afaszabalyozas/
Budapest, 2011. július 29.
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
„A Stallum irodáját minden cég megirigyelheti. Munkán során a legkülönbözőbb munkahelyeken fordulok meg és nem találkoztam még csak hasonlóval sem. Ide jó belépni is! Azonnal feltűnik a ...
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...