Az idei szabadságok felhasználása

Kedves Partnereink!

Sok vállalkozásnál okoz fejtörést az év vége közeledtével, hogyan is adja ki a dolgozóknak a még ki nem vett szabadságnapokat. Ha egyszerre minden dolgozónak kiadják a még bennlévő szabadságokat, akkor akár a termelésben, működésben kisebb-nagyobb fennakadások is beállhatnak. Különösen a kisebb cégeknél jellemző az elmaradást a szabadságok időarányos kiadása.

Viszont, ha elmarad az idei szabadságok kiadása, akkor ez a helyzet akkor is jogszabálysértésnek minősülhet, ha az adott időszakban a munkavállaló sem akart szabadságra menni. Az adott kérdésben a Munka törvénykönyv (Mt.) vonatkozó előírásainak kell (kellene) megfelelni.

A szabadság adott évben történő kötelező kiadására vonatkozó szabálya nem újkeletű. Immáron negyedik éve csupán az életkor szerint járó pótszabadság vihető át a következő évre. Ez kortól függően 1-10 nap lehet Ez az átviteli lehetőség sem automatikus azonban, mert a feleknek (munkáltató és munkavállaló) évente külön meg kell állapodniuk róla.

A bérszámfejtési és munkaügyi adatokból minden vállalkozásnak rendelkezésére állnak az információk: melyik munkavállalója hol tart az idei szabadságának felhasználásában.

A szabadságok kiadásának ütemezése és ennek vállalkozáson belüli nyilvántartása

• nagyobb cégeknél a humánpolitikáért felelős személy, vezető
• kisebb cégeknél az ügyvezető, illetve az általa a személyi kérdésekkel foglalkozó személy (pl. irodavezető)

feladata, amit a bérszámfejtéssel időszakonként egyeztetni kell. Bár könnyű azt mondani, hogy a bérszámfejtésben naprakész (bár inkább hónapra kész) adatok vannak, de a vállalkozás vezetője felelőssége, hogyan gazdálkodik az élő munkával. Ennek keretében:

• van-e év végi leállás, erre kell-e szabadságot tartalékolniuk a dolgozóknak;
• vagy éppen a karácsonyi csúcsidőszak miatt nem tudják kiadni a „bennragadt" szabadságokat.

Ennek fényében fontos az Mt. azon előírása, hogy a munkáltató 15 nappal előre köteles közölni a munkavállalóval azt, hogy szabadságra küldi. Gyakran nem tudják a munkavállalók, hogy ők a szabadságkeretéből mindössze 7 munkanappal rendelkezhet szabadon – a többi esetében a munkáltató döntheti el, mikor küldi szabadságra dolgozóját.

Ennek értelmében tehát a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot - a munkaviszony első 3 hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

A munkavállalóknak is érdeke folyamatosan nyomon követni, mennyi kivehető szabadságuk maradt az adott évben. A munkavállaló köteles a szabadságigényét legalább 15 nappal korábban jelezni, ellenkező esetben a munkáltató ennek a keretnek a kiadását is megtagadhatja. A folyamatos egyeztetésnek azért van nagy jelentősége, mert míg év közben a munkáltató rugalmasabban tud alkalmazkodni az egyéni igényekhez, az év vége felé ez már sokkal nehezebb.

Ezek után mit lehet tenni a „bennragadt” szabadságnapokkal?

Meg kell próbálni az év hátralévő – már igen rövid - időszakára vonatkozóan tervezni. Figyelembe kell venni, hogy

• az életkor után járó pótszabadságok akkor vihetők át a következő évre, ha arról a felek írásban megállapodnak
• az életkor után járó pótszabadság is csupán a tárgyévet követő év december 31-éig adható ki.
• ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődik, az adott időszakra járó tárgyévi szabadság a következő év március 31-éig adható ki.
• ha a normál, vagyis nem pótszabadság kivétele már a tárgyév végén megkezdődött, akkor tárgyévet követő évre átnyúlóan öt munkanap szabadság átvihető.

Ahogy a fentiekben is jeleztük, a bérszámfejtés nyilvántartásával mindenképp célszerű a dolgozók szabadságnyilvántartását egyeztetni. A szabadságkiadás a vezetés kompetenciája, figyelembe véve a vállalkozás élőmunka-igényét és a lehetőségeket, de ugyanúgy a vállalkozás (ügyvezető) felelőssége a mindenkori munkáltatói jogok gyakorlása és a vonatkozó munkaügyi szabályoknak a betartása.

Budapest, 2017. december 12.

Tisztelettel:

dr.Sallai Csilla

Kamarai tag könyvvizsgáló

Kapcsolódó dokumentumok:

• 1086_file1_17-12-12-az-idei-szabadsagok-felhasznalasa.pdf

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.