Behajtási költségek

Kedves Partnereink!

 

Előző heti hírlevelünkben vázoltuk, hogy mikor tekinthetünk egy követelést behajthatatlannak. Előtte azonban a vállalkozásnak elemi érdeke mindent megtenni a követelés behajtása érdekében, mert csak így juthat a befektetett anyagoknak, szolgáltatásoknak, élőmunkának, illetve adóknak és járulékoknak az ellentételéhez.

 

Van azonban olyan eset, amikor „többe kerül a leves, mint a hús”, azaz a behajtás költségei olyan nagyságot érnének el, amely mellett már nem éri meg lépéseket tenni. Ezt az eshetőséget is figyelembe kell venni a mérlegelésnél. Ennek jogi hátterét a számviteli elvek közötti ún. költség-haszon elvben fogalmazza meg a jog.

 

A követelés legális behajtására – a céges és ügyvédi felszólításokon túl – két jogszabályi háttérrel is támogatott mód nyílik.

•    A fizetési meghagyás beadása egy olcsó, gyors és sokszor hatékony lépés.

•    A felszámolás valamivel drágább, viszont a legtöbb esetben rendkívül hatékony, módszer – persze csak akkor, ha van a kötelezettnek megfelelő, más kötelezettség miatt zálogjoggal nem terhelt eszközfedezete.

 

A két eljárás költségeit és eljárási rendjét tekintve igen különböző. Ennek a kikalkulálásában kívánunk az alábbiakban segítséget nyújtani.

 

Fizetési meghagyás

Minimum tőketartozási érték nincs kikötve

Eljárás indítása - a követelés lejártát követően azonnal

Ellentmondásra nyitva álló idő - Átvételtől 15 nap

Eljárási illeték - Közjegyzői díj: tőkekövetelés 3 %-a (min. 5.000.- Ft max. 300.00.- Ft)

Ügyintézési munkadíj - kb. 20 eFt/óra (ügyintéző cégenként változó)

 

Felszámolási eljárás

200.000.- Ft tőkeösszeg felett indítható az eljárás

Eljárás indítása - A követelés lejártát követő 20 nap utáni írásbeli felszólítást követően

Ellentmondásra nyitva álló idő - Átvételtől 8 nap

Bírósági illeték - 80.000,- Ft

Közzétételi díj - 25.000,- Ft,

Nyilvántartásba vételi díj - tőkekövetelés 1 %-a (min. 5.000.- Ft max. 200.000,- Ft)

Ügyintézési munkadíj - kb. 40 eFt/óra (ügyintéző cégenként változó)

 

A fenti költségeket az eljárást kezdeményezőnek kell megelőlegezni, de végül minden behajtási költséget az adósnak ki kell fizetnie a tartozással együtt. Tehát, a fizetési meghagyás vagy a felszámolási eljárás megindításakor kifizetett minden költség végső soron a tartozást növeli. Azzal is tisztában kell lenni azonban, hogy a jogosult csak akkor tudja ezeket a díjakat visszaszerezni, ha az adós fizet.

 

A fenti adatok pontos ismeretével lehet előzetesen kiszámítani, mely nagyságrend az, ahol megéri a fenti eljárásokat elindítani.

A vállalkozás számviteli politikájában is rögzíteni kell a számítás, a kalkuláció módját illetve azt a nagyságot (abszolút értékben vagy relatív módon), amely alapján egy adott tételt a költség-haszon elv alapján behajthatatlannak minősít.

 

Mivel a számviteli politika – és egyéb szabályzatok – aktualizálása a számviteli háttérrel közös feladat, ezért célszerű a következő módosításoknál a fentieket is figyelembe venni. A könyvelők, könyvvizsgálók és adózási szakemberek készséggel adnak tanácsot a behajthatatlan követelések kezelésével kapcsolatosan.

 

Budapest, 2016. június 15.

 

Tisztelettel:     

dr. Sallai Csilla     

Kamarai tag könyvvizsgáló  


Kapcsolódó dokumentumok:

Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

„A Stallum irodáját minden cég megirigyelheti. Munkán során a legkülönbözőbb munkahelyeken fordulok meg és nem találkoztam még csak hasonlóval sem. Ide jó belépni is! Azonnal feltűnik a ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...