Borravaló vs. felszolgálási díj

Kedves Partnereink!

Felszolgálási díj (szervízdíj)

Erre vonatkozó jogi háttér:

a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. GKM rendelet

A felszolgálási díj a vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj.

• Alkalmazása a vendéglátóhelyek számára nem kötelező nem kötelező.
• Nem kötődik hozzá kiemelkedő vagy plusz szolgáltatás.
• Alkalmazását és mértékét az árlistában fel kell tüntetni.

A fogyasztó részére adott számlán, nyugtán a felszolgálási díjat elkülönítetten kell feltüntetni.

• Mivel az adóköteles szolgáltatásnyújtás ellenértéke, így tartalmazza az áfa összegét is.
• Értékesítés nettó árbevételébe beleszámít – bár helyi iparűzési adót nem kell utána fizetni. (Ezért célszerű elkülönítetten könyvelni.)

A felszámított felszolgálási díjat teljes összegében havonta a vendéglátásban közvetlenül közreműködőknek ki kell fizetni. Tehát a vendéglő ebből nem tarthat meg egy részt!

A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról előzetes megállapodást kell kötni.

• Ha a munkahelyen érdekképviseleti szerv működik, ott az üzemeltetőnek az érdek-képviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia.
• Ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet nem működik, a felszolgálási díj felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodni.

A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával. Adózása egységes, mert csak a foglalkoztatottak kaphatják:

• A magánszemély által ilyen címen megszerzett jövedelem adómentes. [Szja tv. 1. sz. mellékletének 4.21. alpontja]
• A felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelem, amely után a foglalkoztatónak – a foglalkoztatott helyett – 15 százalék nyugdíjjárulékot kell lerónia, erről a 08-as bevalláson kell adatot szolgáltatni.
• A foglalkoztatott nem fizet nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot.
• A nyugdíj megállapításánál a felszolgálási díj 81 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.

A szervízdíj mértékére – 2009 óta – nincs maximált érték. (Addig a maximum a 15 % volt – azóta is ez az érték van a köztudatban.)

Borravaló

Ott fordul elő, ahol a fogyasztó és az őt kiszolgáló személy közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással. (Egy megítélés alá tartozik a borravaló, jatt, hálapénz, csúszópénz, ajándék) Alkalmazása sokkal szélesebb körű, mint a szervízdíj, mert ez a vendéglátóhelyeken kívüli területekre is jellemző (pl. szépségipar, szálloda, taxi, benzinkút, egészségügy, stb.)

A Munka törvénykönyve szerint a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül a munkavállaló harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el. A felmentés általában megadják – sokszor azzal, hogy „a munkáltató a szokásosnak tekinthető ajándék elfogadását megengedi”. Ilyenkor a dolgozó bére nem csökkenthető azzal az indokkal, hogy egyéb juttatásban is részesül.

A borravaló adózása nem egységes. Fő szabály szerint adóköteles jövedelemről van szó. Mivel a borravalót szolgáltatásnyújtásra tekintettel adják, ezért a fent idézett adómentesség nem alkalmazható.

• Ha a borravaló a szolgáltató pénztárába kerül, (pl. ha a vendég bankkártyával fizet, és így ad borravalót a szolgáltatásért) az a cég bevételének minősül, akkor is, ha az alkalmazottak járandóságát ebből egészíti ki a munkáltató. Ez a kiegészítés a munkavállaló bérjövedelmeként adó- és járulékköteles.
• Megbízási szerződéssel foglalkoztatott esetén a borravaló önálló tevékenységből származó bevétel, amelynek 90 százaléka után kell 16 százalék szja-t és 27 százalék ehó-t fizetni.
• Ha egyéni vállalkozó kapja a borravalót, akkor azt egyéni vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie.
• Ha az alkalmazottak nem kötelesek a munkáltatónak „leadni” a jattot, akkor az náluk egyéb összevonás alá eső jövedelem, amelynek 78 százaléka után 16 százalék szja-t és 27 százalék ehó-t kell fizetni.

A borravalót jellemzően az önadózás rendszerében kell bevallani. A nyugdíj megállapításánál - a felszolgálási díjhoz hasonlóan – a borravaló 81 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.

A borravaló összege nem szerepel sem a pénztárgép nyugtáján, sem a kért számlában. De! Arra célszerű figyelni, hogy egy esetleges NAV ellenőrzéskor a kapott borravaló ne legyen a kasszában. Ha a pénztárgépben rögzített összegnél nagyobb összeget talál az ellenőrzés a kasszában, akkor a revizor feltételezheti, hogy eltitkolt jövedelemre lelt, s bírságolhat is ez miatt. Ezért célszerű elkülönítetten kezelni a borravalót, illetve a pénztárgépben külön tárolóba beütni.

Ahol van felszolgálási díj, ott is lehet borravaló. Ahhoz, hogy a fenti adózási kockázatokat minimalizálja egy vállalkozás vagy magánszemély, célszerű előzetesen számviteli vagy adózási szakemberrel egyeztetni, s a mindenki számára legelőnyösebb konstrukciót kidolgozni.

Budapest, 2016. május 17.

Tisztelettel:     

dr. Sallai Csilla     

Kamarai tag könyvvizsgáló    

Kapcsolódó dokumentumok:

• 955_file1_16-05-17-borravalo.pdf

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.