Cég megszüntetés költségei

Kedves Partnereink!

 

A megszüntetésének két módját, illetve annak feltételrendszerét, az azzal kapcsolatos kötelezettségeket jogszabályok írják elő:

 

Végelszámolás - 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

Felszámolás - 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról

 

A felszámolási, illetve a végelszámolásnál felmerülő költségek következők:

— a megszűnő céget terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások — ideértve:

• a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést,
• a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat
• a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki,
• az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is);

 

— a megszűnő cégnél az eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve

• a környezeti károsodások és terhek rendezésének költségeit
• a megszűnő cégnek azokat a hiteltartozásait, adó- és járulékfizetésit, kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat;

 

— a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek – ebbe beletartoznak:

• piaci érték megállapítását szolgáló értékbecslési eljárások díja,
• eszköz értékesítésével kapcsolatos fixösszegű vagy az értékesítés összegéhez kötött arányos jutalékok értéke, amelyek jobbára az értékesítés módja alapján különböznek egymástól (hirdetések, árverési jutalékok, stb.)
• követelések behajtásának költségei (jogi, eljárási és munkadíjak)

 

— felszámolásnál az adóst terhelő, a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás;

 

— felszámolásnál a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek – bírósági megítélés alapján; végelszámolásnál a kapcsolódó illetékek;

 

— a megszűnő cég irat-anyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek (pl. az iratőrzés jogszabályi előírásai szerinti időszakra előre kiszámolt őrzési díj);

 

— felszámolás esetén a felszámoló díja, végelszámolásnál a cégbíróság felé eljáró ügyvéd díja.

 

— felszámolási eljárásnál a vagyonfelügyelő (ideiglenes vagyonfelügyelő) ki nem fizetett és a kezesektől meg nem térült költségei és díja.

 

A fenti költségek számszerűsítése jelentősen függ az adott vállalkozás nagyságától (eszközállomány nagysága, összetétele és kötelezettségek struktúrája), tevékenységétől.

 

A felszámolási eljárással kapcsolatosan a fenti jogszabályi hivatkozáson túl ajánlott:

http://www.feketelista.hu/felszamolasi-eljarasokkal-kapcsolatos-kerdesek/

 

Egy felszámolási eljárásnál a könyvelő tevékenysége a tevékenységet záró beszámoló elkészítéséig terjed, mert FA időszakban a felszámoló a saját számviteli apparátusával folytatja a számviteli munkákat. A könyvelő a tevékenységet záró beszámoló díját azért kéri elő előre a cégtől, illetve azért köt az ügyvezető magánszeméllyel vagy a tulajdonossal erre külön megállapodást, mert a felszámolási eljárás megindítása utáni időszakban az ügyvezető nem rendelkezik a felszámolás alá került cég pénzeszközei felett, amiből a könyvelőt ki tudná fizetni. Nagy jelentősége van az ügyvezetés a számviteli háttér megalapozott munkájának, mert össze kell állítani tevékenységet záró beszámolót, ami adataiból a felszámoló a vagyon felmérésénél kiindul. A szakmaiság itt igen fontos, hiszen 2 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét a bíróság, ha az

• a beszámolókészítési kötelezettségét elmulasztotta, vagy
• azt késedelmesen teljesíti vagy,
• valótlan adatokat közölt, vagy
• a felszámolóval való együttműködési kötelezettségét nem teljesíti.

 

Végelszámolás ideje alatt továbbra is szükség van könyvelési szolgáltatásra, hiszen továbbra is kell a könyveket vezetni, bevallásokat készíteni, beszámolót összeállítani. Az általánosan kialakult gyakorlat szerint a számviteli szakemberek a megváltozott körülményeknek megfelelően kialakított díjazásért és új vagy változtatott szerződéses háttérrel látják el az általuk vállalt (átvállalható) feladatokat.

 

Budapest, 2017. október 12.

 

Tisztelettel:

 

dr.Sallai Csilla

Kamarai tag könyvvizsgáló

Kapcsolódó dokumentumok:

• 1077_file1_17-10-12-ceg-megszuntetes-koltsegei.pdf

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.