Civil szféra beszámolási kötelezettsége

Kedves Partnereink!

Az alapítványokat és egyesületeket évzárása az eltérő jogszabályi környezet miatt több ponton is eltér a normál gazdálkodókhoz képest.

Az évzárás számviteli feladatain kívül Külön nehézséget jelent, hogy több törvény és rendelet is érinti, mind a számvitelüket, mind pedig az évzáráshoz kapcsolódó egyéb teendőiket.

• A civil szervezetek esetében a számviteli teendőket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [Szt.] mellett egy speciális jogszabály is szabályozza – ez:
• A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.)

A civil szervezetek könyvvezetése lehet:

• Azok a szervezetek élhetnek, akik nem rendelkeznek közhasznú státusszal, vezethetnek egyszeres könyvvitelt (naplófőkönyv).
• A közhasznú státusszal rendelkező civil szervezetek kizárólagosan kettős könyvvitelt vezethetnek.

A közhasznú szervezetek jelenleg az alábbi beszámolási formák közül választhatnak:

1.    Egyszerűsített beszámoló a kormányrendelet 1. és 2. sz. melléklet szerinti formában, egyszeres könyvvitelt vezetőknek. ÁNYK nyomtatvány-megfelelés: PK-141.

2.    Egyszerűsített éves beszámoló a kormányrendelet 3. és 4. melléklete szerinti formában, a kettős könyvvitelt vezetőknek. ÁNYK nyomtatvány megfelelés PK-142.

3.    Számviteli törvény szerinti éves beszámoló a kettős könyvvitelt vezetőknek. ÁNYK nyomtatvány külön erre a célra jelenleg nincs, problémát okozva a letétbe helyezésnél. Azon civilek részére, akik ezt a formát választották, és elektronikus letétbe helyezésre kötelezettek, javaslom a PK-142-es nyomtatvány garnitúra egyéb csatolmányaként közzétenni az éves beszámolót.

E körben nem választható sem mikrogazdálkodói beszámoló, sem naptári évtől eltérő üzleti év.

A beszámoló letétbe helyezési határideje május 31-e, amit az Országos Bírói Hivatalnál (OBH) kell teljesíteni. A letétbe helyezés kötelezően elektronikus azon szervezetek részére, akik közhasznú státusszal rendelkeznek, vagy a szervezet típusa miatt kötelezettek erre. Mindazon szervezetek, akik egyik körbe sem tartoznak az előzőkben említettek közül, a letétbe helyezést papír alapon is megtehetik.

Letétbe helyezni a jegyzőkönyvet és a beszámoló-elfogadó határozatot nem kötelező, de nem is tilos! Önmagában az a tény, hogy az elfogadó jegyzőkönyv letétbe helyezése nem kötelező, még nem jelenti azt, hogy a jegyzőkönyv felvételétől és a beszámoló elfogadásától el lehetne tekinteni.

A civil szférában jellemző az ún. származtatott jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek létrejötte. Ilyenek pl. egy alapítvány óvodái, iskolái, vagy egyes helyi szervezetek.  Ezek beszámolóira is vonatkozik a közzétételi kötelezettség. Az intézmények és egyéb származtatott jogi személyeknek célszerű – ellenkező előírás hiányában - hasonlóan vezetni a számvitelüket, mint fenntartójuk.

Léteznek ún. nonprofit gazdasági társaságok is, akik számviteli szabályrendszerüket nézve nincsenek a civil szervezetekre vonatkozó számviteli kormányrendelet hatálya alatt, tekintve, hogy elsősorban gazdasági társaságoknak minősülnek. Két típusuk létezik:

• a közhasznú jogállású, és
• a közhasznú jogállással nem rendelkező nonprofit gazdasági társaság.

Ez utóbbi esetben – amikor közhasznú jogállás nincs – a beszámolás technikailag ugyanúgy működik, mint egy normál gazdasági társaság esetében, még az társasági adóbevallás is. Ugyanakkor azon nonprofit gazdasági társaságok, akik közhasznú jogállással rendelkeznek – a beszámolójukon túl -, közhasznúsági melléklet készítésére és letétbe helyezésre is kötelezettek. A közhasznúsági mellékletet az IRM rendszerén keresztül, a beszámoló részeként, a kísérőlapon ennek tényét jelölve tehetik közzé!

Nagyon sok fogalmi keveredés van a köztudatban!

A közhasznú státusz nem egyenlő a közhasznú tevékenységgel, mert közhasznú tevékenységet közhasznú státusz hiányában is lehet végezni.

A beszámoló részeként minden civil szervezet kötelezően közhasznúsági mellékletet készít – függetlenül a közhasznú jogállás fennállásától – és ezt a beszámolóval együtt letétbe kell helyeznie.

A támogatás fogalma nem egyenlő az adomány fogalmával. A megkülönböztetés igen fontos, mert a kiegészítő mellékletben a támogatások forrását is be kell mutatni. Költség elszámolási oldalon is több kérdés tisztázandó egy civil életében, mert sem a költség típusa, sem annak volumene nem mindegy!

A fentiekből talán jól látszik, mennyire speciális szabályok vonatkoznak a civil szféra számvitelére, nyilvántartására. S itt sincs évzárás társasági adó, iparűzési adó, statisztika és sok egyéb adatszolgáltatási (pl. KOZ nyomtatvány) nélkül.

A számviteli, adózási és egyéb adminisztrációs feladatok elvégzését mindenképpen e területre specializálódott szakemberek bevonásával célszerű ellátni.

Irásunk alapját képezi és további információkat tartalmaz:

http://5percado.hu/civil-szervezetek-es-az-evzaras/

Budapest, 2016. május 10.

Tisztelettel:     

dr. Sallai Csilla     

Kamarai tag könyvvizsgáló    

Kapcsolódó dokumentumok:

• 953_file1_16-05-10-civil-szfera-evzarasa.pdf

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.