Energiatakarékos beruházás adókedvezménye

Kedves Partnereink!

 

Adókedvezmény vehető igénybe az energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházás megvalósítása és üzemeltetése esetén. [Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/E. §].

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak az - az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LXXVII. törvény szerinti - energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás minősül, amely révén a végső energia-fogyasztás csökkenését eredményező energia-megtakarításra kerül sor.

Az adókedvezmény a 2016. november 26-át követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra tekintettel érvényesíthető.

 

Az adókedvezmény 6 adóévben érvényesíthető legfeljebb a számított adó 70%-áig.

Az adókedvezmény igénybevételének kezdő időpontja – az adózó döntésétől függően – a beruházás üzembe helyezésének adóéve, vagy pedig az azt követő.

Az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg beruházásonként, a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás elszámolható költsége 30 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A támogatási intenzitás

·         a kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal,

·         középvállalkozások esetében 10 százalékponttal

növelhető, azaz a támogatás mértéke 50, illetve 40 százalék lehet.

 

Az adókedvezmény igénybevételének feltétele:

  • Az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig igazolással rendelkezzen, amely alátámasztja, hogy beruházása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül Az igazolását a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet állítja ki az adózó kérelmére.

 

  • A beruházás részét képező valamennyi eszközt használatba kell venni, azokat a beruházás üzembe helyezését követő legalább 5 évig (kötelező üzemeltetési időszak) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemeltetni, illetve használni kell.

 

·         Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a kötelező üzemeltetési időszakban vagy  az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig az adózónál adótartozás miatt adóhatóság végrehajtási eljárást nem indított, vagy indított ugyan, de azt sikeresen foganatosította, vagy az eljárás keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az adózó betartotta.

 

·         Az adózót a NAV be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírsággal nem sújtotta.

 

Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett eszközt, illetve azok:

·         nyilvántartásba vételének időpontját, helyét

·         bekerülési értékét, többletköltségét,

·         az állományból történő kikerülés időpontját, indokát.

 

A kedvezmény igénybevétele esetén az érintett társasági adóbevallásban adatszolgáltatási kötelezettséget is kell teljesíteni. Ezt beruházásonként kell kitölteni. Az adókedvezmény igénybevételével kapcsolatos valamennyi iratot az adózó a beruházás üzembe helyezését követő 10 évig köteles megőrizni.

 

Az adókedvezmény nem vehető igénybe, ha az adózó:

  • a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg (még akkor sem, ha az uniós szabványok még nem léptek hatályba);
  • nehéz helyzetben lévő társaság;
  • felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés alatt áll;
  • nem teljesíti a Tao. tv-ben és a 176/2017. (VII. 4.) kormányrendeletben foglalt feltételeket.

 

Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését a NAV az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.

Mivel ezt a kötelező ellenőrzést a jogszabály írja, így az adókedvezmény igénybevétele esetén a beruházás teljes lefolytatása alatt fokozottan ügyelni kell a – technológiai, adózási és számviteli - szabályok pontos betartására. Ehhez célszerű a technológiai és a számviteli szakemberekkel való folyamatos egyeztetés, akár a legjelentéktelenebbnek tűnő kérdésekben is.

 

Forrás: [Nemzeti Adó- és Vámhivatal 3156747476/2017.]

 

Budapest, 2017. szeptember12.

 

Tisztelettel:

 

dr. Sallai Csilla

Kamarai tag könyvvizsgáló

 

 


Kapcsolódó dokumentumok:

Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

Csillával hét évvel ezelőtt kezdtem el együtt dolgozni és mára szinte az összes ügyfelem könyvvizsgálatát ő látja el. A törvényi kereteken belül mindig kompromisszumkész és próbálja segíteni ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...