Gazdasági bűncselekmények - változik a Btk.

Kedves Partnereink!
 

„A nemrégiben elfogadott és jövő évtől hatályba lépő Btk.-módosítás a büntetendő cselekmények körét absztraktabban, átfogóbban és tágabban határozza meg, továbbá a szélesebb értelemben vett vezetők átfogó, objektív felelősségét és az egységesen differenciált szankciórendszert is bevezeti.

A módosítás célja a költségvetést károsító bűncselekmények szankcionálásának következetesebbé, összehangoltabbá és egységesebbé tétele, valamint a költségvetés hatékonyabb védelme.

A módosítás új kategóriába tömöríti az adócsalást és a költségvetési szempontból vagyoni hátrányt okozó cselekményeket. "Visszaélés társadalombiztosítási szociális vagy más jóléti juttatással" elnevezésű bűncselekményt követ el és minimum két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja azért, hogy magánszemély részére nyújtható szociális, jóléti juttatást vagy ellátást szerezzen és húszezer forintnál nagyobb kárt okoz.

A "költségvetési csalás" kategóriája számos korábbi bűncselekményfajtát von össze, mint például az adócsalást, jövedékkel való visszaélést, csempészetet, jogosulatlan gazdasági előny megszerzését. Költségvetési csalást követ el, akit költségvetési befizetési kötelezettség (például adó, vám) terhel, vagy költségvetésből pénzeszköze származik (állami támogatás) és ezzel kapcsolatban mást megtéveszt, vagy aki költségvetési befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, illetve aki költségvetésből származó pénzeszközöket (például intervenciós támogatást) a jóváhagyott céltól eltérően használ fel.

Költségvetési csalásnak minősül 2012. január 1. után az is, ha valaki a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget. Az elkövető ebben az esetben öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A bűncselekményi értékhatár, azaz a "szükséges" minimum vagyoni hátrány százezer forint, mely értéktől az okozott vagyoni hátrány függvényében akár tíz év szabadságvesztés is kiszabható.

Fontos tudni, hogy az adócsalás jelenlegi szabályozásában az elkövető nem büntethető, ha adótartozását kiegyenlíti. A módosítással viszont bármely fenti bűncselekmény esetén "csak" korlátlan enyhítésre számíthat az elkövető, ha a vádirat benyújtásáig a költségvetést ért vagyoni hátrányt megfizeti.

A költségvetési csalás tényállásával szoros összefüggésben egy új cselekményt nevesít a módosítás: a "költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása" elnevezésű cselekmény a vezetői felelősségre utal. Ezt a bűncselekményt nemcsak a gazdálkodó szervezet vezetője, hanem az ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója is elkövetheti. Amennyiben a gazdálkodó szervezet érdekében tagja vagy dolgozója költségvetési csalást követ el, és a felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség teljesítése a bűncselekményt megakadályozhatta volna, öt évig terjedő szabadságvesztéssel számolhat úgy, hogy a jogalkotó a büntetés korlátlan enyhítésének lehetőségét itt nem biztosítja.

A vezetői felelősség kérdése, határa, az ellenőrzési és felügyeleti funkciók és jogkörök tehát kiemelt fontosságúvá válnak büntetőjogi keretben is. Az új rendelkezések valódi tartalmát a bíróságok ítéletei adják majd, ám érdemes előre képbe kerülni a betöltött pozíciók felelősségi kérdéseit illetően, mert az okozott vagyoni hátrány szerinti értékhatárok tükrében is nagyon sok gazdálkodónál betöltött vezetői, ellenőrzési, felügyeleti funkció érintett lehet, még ha a fenti három bűncselekmény gondatlan elkövetését a törvényhozó nem is rendelte büntetni. „


Forrás:
http://www.ugyvezeto.hu/cikk/84216/a-szigorodo-bunteto-torvenykonyvrol?area=167&wa=eugy1128&utm_source=MailingList&utm_medium=email&utm_campaign=CEB_eugy1128


Budapest, 2011. július 25.
 

Tisztelettel:


    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló
 



 


Kapcsolódó dokumentumok:

Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...