Közös költség fizetése, elszámolása

Kedves Partnereink!

A közös költségre vonatkozó szabályokat a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény határozza meg.
A társasházak szervezeti-működési szabályzatának - a törvény keretei között - tartalmaznia kell a közös költség viselésére vonatkozó szabályok.

A közös költség nem más, mint a közös tulajdonba tartozó épületrész, épület-berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások összessége. A közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

A közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság a számviteli szabályok szerint évenként költségvetési javaslatot készít, amely tartalmazza – többek között – a közös költséghez való tulajdonosi hozzájárulás összegét.

A közös költség előírására általában havi bontásban kerül sor.

A tulajdonosok részéről a befizetés alapbizonylata a közgyűlési határozat, a befizetés könyvelésének konkrét bizonylata:
•    az átutalási megbízás,
•    csekken történő fizetésnél a csekk, illetve
•    a házipénztárba készpénzzel történő fizetésnél a bevételi pénztárbizonylat.

A közös költségről a társasház nem állít ki számlát a tulajdonosok részére, mert nem történik a társasház részéről semmiféle szolgáltatásnyújtás, vagy termékértékesítés. Az általános forgalmi adóról szóló törvény csak ezekben az esetekben írja elő a számla- vagy nyugtaadási kötelezettséget. De viszonyt, ha a társasház nyújt valamilyen szolgáltatást (pl. bérbe adja a reklámfelületet), akkor szolgáltatást nyújt, s erről már számlát köteles kiállítani. Tehát csak az általa nyújtott szolgáltatásról, s nem a közös költségről.

A társasház nevére érkező beszerzésekről, költségekről szóló számlákat a társasház számolja el, azok fedezetét a közgyűlésen elfogadott költségvetésben került megtervezésre. Azokat továbbszámlázni nem kell (nem is lehet) a tulajdonosoknak, mivel a közös költségként befizetett összegekkel azok terheit ők már megfizették.

Gyakran a tulajdonos bérbe adja az ingatlanát. Ekkor a felek megállapodhatnak arról, hogy a közös költséget
•    továbbra is a tulajdonos fizeti, s ezt beépíti a bérleti díjba vagy
•    a bérlő fizeti.
A tulajdonos és a bérlő közötti kapcsolathoz a társasháznak közvetlenül sem jogi, sem pénzügyi vonatkozásban nincs köze, mert az a tulajdonos és a bérlő közötti megállapodás tárgyát képezi.
Ez azonban nem változtatja meg a dokumentálásra vonatkozó szabályokat, azaz az adott ingatlanra előírt befizetés kerül könyvelésre a társasház nyilvántartásaiban – függetlenül attól, hogy ki eszközölte a befizetést.

Amennyiben a felek úgy rendelkeznek, hogy a bérlő fizeti a közös költséget, akkor, ha a bérlő (a tulajdonossal kötött megállapodása ellenére) nem fizeti a közös költséget, a tartozást a társasház a tulajdonoson hajtja be.

A vállalkozásoknál a közös költség és a társasház által nyújtott egyéb szolgáltatások elszámolása kockázatokat rejthet.

Irodánk tanácsadói tevékenysége keretében vállalja a dokumentálási gyakorlat felülvizsgálását.


Budapest, 2013. július 22.

Tisztelettel:



    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló


Kapcsolódó dokumentumok:

Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

„Címei szerint bejegyzett könyvvizsgáló és adószakértő. Amellett, hogy munkáját és társadalmi feladatait magas szinten űzi, szívesen gyűjti, és nagy becsben tartja a szakmával kapcsolatban ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...