Leltárhiány miatti felelősség

Kedves Partnereink!

 

A gazdálkodó – a működési feltételeinek kereti között, illetve a tulajdonosi érdek védelmét érvényesítvén - az eszközeinek, készleteinek (anyagok, áruk, terméke) gondos őrzésével belső munkatársat vagy külső megbízottat bízhat meg. A megbízott személy köteles a rábízott eszközöket gondosan őrizni, szabályszerűen kezelni, a mennyiségi változásokat megfelelően dokumentálni.

 

Előre kell bocsátani, hogy nem minden készlethiány tekinthető leltárhiánynak, hiszen bizonyos anyagoknál, áruknál vannak természetes veszteségek is. Ezt nevezik kálónak.

 

Leltárhiányról akkor beszélünk, ha a hiány ismeretlen okból keletkezett. Amikor a hiány oka ismertté válik (pl. lopás, kötelezettségszegés), a leltárfelelősség szabályai már nem alkalmazhatók.

 

A Munkatörvénykönyve (Mt.) a leltárhiányért való felelősséget négy feltétel együttes meglétéhez köti. Ezek teljesülése esetén a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelősségre vonható:

  • a felek kötöttek leltárfelelősségi megállapodást az adott leltári időszakra (két leltár között eltelt időre),
  • megtörtént a leltárkészlet szabályszerű átadása-átvétele,
  • sor került a leltárhiány törvény szerinti megállapítására,
  • a felelős személy az adott munkakörben vagy munkahelyen legalább a leltáridőszak felében munkát végzett.

 

A leltárhiány megállapítása esetén a leltárhiányért felelős dolgozóval szemben a felmondás jogszerű, ha bizonyított, hogy a hiány a munkavállalók kötelezettségszegésével okozati összefüggésbe hozható.

 

Az írásban megkötött egyéni leltárfelelősségi megállapodásban rögzíteni kell a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik.

Lehetőség van csoportos leltárfelelősségi megállapodásra is. Akkor van ennek reális alapja, ha az adott készletet több személy kezeli. 

A leltárfelelősségi megállapodást kötelező írásban foglalni, ez érvényességi feltétel, leltári felelősségre kötelezést egyoldalúan nem rendelhet el a munkáltató.

 

A leltárfelelősségi megállapodás megszűnik, ha a munkavállaló munkakörének megváltozása folytán a leltári készletet már nem kezeli. A munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodást – de csak a leltáridőszak utolsó napjára - indokolás nélkül írásban felmondhatja.

 

A leltárhiány megelőzésére – és egyben a gazdálkodó és a készletek őrzésével megbízott személy biztonság érdekében – a gazdálkodónak nagy körültekintéssel és szakértelemmel kidolgozott szabályzattal kell rendelkeznie. Ennek keretében kell meghatározni – többek között:

  • azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás vagy a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség számolható el,
  • a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét,
  • a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait,
  • a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás rendjét,
  • a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.

 

Leltározásnál azoknak a személyeknek is jelen kell lenniük, akik adott eszközök, készletek felelős őrzésével vannak megbízva. Ha ez nem megoldható, akkor a munkáltatónak kell a megőrzéssel megbízott személyt képviselő érdektelen személyt kijelölnie.

 

A leltárfelelősséggel tartozó munkavállaló felelősségének mértéke:

  • a készletet egyedül kezelő személynél a hiány teljes összege;
  • nem felelős munkavállaló közreműködésekor legfeljebb 6 havi távolléti díj;
  • csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának 6 havi együttes összegét.

 

Amennyiben bekövetkezett leltári hiány mértékét a gazdálkodó meg szeretné téríttetni a munkavállalóval, ahhoz pontosan be kell tartani a Munka törvénykönyvében foglalt eljárást.

Ennek módja lehet:

  • fizetési felszólítás kibocsátása (a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó igény esetén), vagy
  • a munkaügyi peres eljárás kezdeményezése.

Mindkét esetben oda kell figyelni a törvény szigorú - 60 napos - jogvesztő határidejére. Ennek elmulasztása jogvesztéssel jár. Ezen kívül akár büntető feljelentésnek is lehet helye – amennyiben a keletkezett kár, illetve a körülmények ezt indokolják.

 

Mivel ilyen ügyekben a legkisebb eljárásbeli hibának is komoly következményei lehetnek, célszerű minden lépést ilyen esetekre specializálódott munkajogásszal, ügyvéddel egyeztetni.

 

Budapest, 2017. április 26.

Tisztelettel:

 

dr. Sallai Csilla

Kamarai tag könyvvizsgáló

 


Kapcsolódó dokumentumok:

Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

"Lassan közeledik az év vége, ilyenkor mindig számba vesszük az eredményeinket, készülünk az év végi ünnepekre és lelkesen tervezgetjük a jövő évet. A Magnolia Day Spa csapata nevében ezúton ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...