Reklámadó változások 2016.07.01-től

Kedves Partnereink!

 

Talán már minden érintett számára világos a reklámadó működési rendszere. A reklámadó törvény szerint az adót a reklámot közzétevőknek kell fizetni – 2015. július 5-től 100 millió forint adóalap felett – és erről nyilatkozatot kell adni a reklámot megrendelőknek. A nyilatkozat kétféle lehet:

  • vagy kötelezett a közzétevő a reklámadó fizetésre
  • vagy nem kötelezett a közzétevő a reklámadó fizetésére.

Ha a reklámot megrendelő nem kapott nyilatkozatot a reklám közzétevőtől, akkor a havi beérkezett reklámköltség 2,5 millió forint feletti része alapján neki kell a reklámadót fizetnie.  (Az adókulcs jelenleg 5%-os.)

 

A reklámadó többszöri módosítása következtében 2015. január 1-től a reklám megrendelőinek már nem kell adót fizetnie akkor sem, ha nem kapnak nyilatkozatot a közzétevőtől – de csak akkor, ha bejelentik az adóhivatalnak, kitől és milyen összegekben rendeltek meg reklámot (Ezzel viszont a NAV már tudja, hogy kinek és mennyi adót kellene fizetni.)

 

A reklámadóról szóló 2014.évi XXII. törvény 2017. január 1-től hatályos módosítása két nagyon súlyos jogkövetkezményt tartalmaz.

 

1) Ha a  reklámot közzétevő a NAV felé történő bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, akkor a NAV – a kötelezettség teljesítésére való felhívás mellett – első alkalommal 10 millió forint mulasztási bírságot szab ki. A mulasztás ismételt megállapítása esetén az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát kitevő mulasztási bírságot szab ki. (30 millió forint).

 

2) A reklámot közzétevőt – ha az nem szerepelnek NAV honlapján közzétett adatbázisban akkor, amikor tőle a reklámot megrendelik, és nem ad még kérésre sem nyilatkozatot - a megrendelője, azaz a közzétetelt megrendelő adóalany bejelentheti az adóhatóságnál.

Ez után a NAV felhívja a közzétevőt a nyilatkozat NAV felé történő teljesítésére. Ezt a nyilatkozatot a felhívást követő 8 napon belül pótolni kell, ellenkező esetben a NAV 500 eFt mulasztási bírságot ró ki a közzétevőre. További jogkövetkezmény: ha a reklámot közzétevő a nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő számára ismételten elmulasztja, akkor a NAV 10 millió forint mulasztási bírságot szab ki. A nyilatkozattételi kötelezettség minden további, ugyanazon megrendelő számára történő elmulasztása esetén az állami adóhatóság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság háromszorosát kitevő mulasztási bírságot szab ki.

 

A súlyos szankciókra azonban nem csak – törvénymódosításban megcélzott vállalkozások – számolhatnak a nyilatkozatadás elmulasztása esetén, hanem bárki, aki nem szerepel a NAV nyilvántartásában és nem ad nyilatkozatot, még kérésre sem.

 

A témával kapcsolatosan felhívjuk a figyelmet az 5percadó szakmai cikkére:

 

http://5percado.hu/sulyos-jogkovetkezmenyek-reklamadoban/

 

Budapest, 2016. július 20.

 

Tisztelettel:     

dr. Sallai Csilla     

Kamarai tag könyvvizsgáló


Kapcsolódó dokumentumok:

Vissza a hírekhez!


A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.

BNI tagságom egyik nagy előnyének tartom, hogy megismertem dr. Sallai Csillát és a Stallum Kft-t, akikkel stratégiai partnerséget kötöttünk.  Csilla  cége nem egy átlagos könyvelő iroda, ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...