Számla utólagos helyesbítése

Kedves Partnereink!

A számlával egy tekintet alá eső okirat nem egy bizonylattípus-fajta, hanem azon bizonylatok összefoglaló neve, amelyek egy adott számlára hivatkozva, annak bármely adatát módosít(hat)ják. A „régi” áfatörvény fogalmai szerinti ún. „helyesbítő számla” és „sztornó számla” is számlával egy tekintet alá eső bizonylatnak minősül, nevezze is a számlakibocsátó bármilyen néven az ilyen korrekciós bizonylatot (pl. helyesbítő számla vagy sztornó számla).
[Tehát bármilyen nevet is ad a kiállító a bizonylatnak, célszerű azon a „számlával egy tekintet alá eső okirat” megnevezést is szerepeltetni.]

A számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma a következő:

• az okirat kibocsátásának kelte;
• az okirat sorszáma – (ez szigorú sorszámozás alá vont bizonylat !!!)
• hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
• a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, módosítás természete, illetőleg annak hatása,

Számlával egy tekintet alá eső okirat lehet számla formátumú, de lehet akár egy „levél szerű” okirat is – a feltétel csupán az, hogy a fenti elemek szerepeljenek rajta.

Gyakori kérdés:

Ha számla formátumban készül el a számlával egy tekintet alá eső okirat, akkor mi lesz a teljesítés időpontja?

Válasz:

Mivel az áfatörvény csak azt mondja meg, hogy melyik időszakban kell (a vevőnél és a szállítónál egyezően) az áfát figyelembe venni, illetve a kötelező adattartalomban nem szerepel a teljesítés időpontja, ezért azt elvileg fel sem kell(ene) tüntetni a számla formájú a számlával egy tekintet alá eső okiraton (helyesbítő vagy sztornó számlán).
De, ha mégis fel kívánja a számlát kiállító tüntetni, akkor a törvény szerinti ún. „figyelembe vételi” időpontot lehet alkalmazni.

A módosításra alapvetően két nagy indokcsoportot lehet megkülönböztetni.

1.A változás (módosítás) másik fél által kibocsátott okiraton alapul, s az adó alapjának utólagos csökkenését vonja maga után.Ezek az áfa törvény 77. §-ban felsorolt esetek – nevezetesen:

(számlakibocsátói [szállító] oldalról vizsgálva): a., érvénytelen ügyeletek,
b., minőségi, mennyiségi kifogás miatti adóalap-csökkenés,
c., teljesítés hiánya miatt történő előleg visszafizetése,
d., betétdíjas termék (göngyöleg) betétdíjának visszatérítése,
e., utólagos – számlázott – eredmény,
f., a kötelezett elállása miatt, a futamidő alatt meghiúsult részletvétel, zárt végű lízing.
Ezekben az esetekben a levonásra jogosult [vevő] a helyesbítést az előzetesen felszámított adó összegének csökkentése során abban az időszakban veheti figyelembe, amikor a módosító okirat a rendelkezésére áll, de nem később, mint annak kibocsátását követő hónap 15. napja

2. Az áfatörvény

• 77. §-ában felsoroltaktól eltérő okból történő (az adó összegét bármelyik irányba módosító) számlakorrekció, illetve a
• 77. §.-ában felsorolt okból történő, de az adó összegének növekedését eredményező, vagy
• 77. §-ában felsorolt okból történő csökkenését eredményező korrekció, de amely nem az adó alapjának a csökkenése miatt következik be (pl. téves adómérték alkalmazása).

Ezekben az esetekben a korrekciós számlában keletkező adókülönbözet elszámolását a számlakibocsátó az eredeti időszak bevallásában (szükség esetén önellenőrzés útján) köteles rendezni. Tehát a teljesítés időpontja megegyezik az eredeti számla teljesítésének időpontjával.

Amennyiben számlahelyesbítésre kerül sor, jól körül kell járni az esetet (az indokot jól meg kell fogalmazni), s célszerű az adózással foglalkozó kollegával a kérdést leegyeztetni.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatosan kérdés merülne fel, készséggel állunk rendelkezésre.


Budapest, 2010. október 26.
 

Tisztelettel:



    dr. Sallai Csilla
    Kamarai tag könyvvizsgáló

 

Kapcsolódó dokumentumok:

• 10-10-szamla_utolagos_helyesbitese.pdf

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.