Számlák helytelen befogadása akár felszámolási eljárást is indíthat …

Nyomtatható verzió 

Kedves Partnereink!

Az alábbiakban szíves figyelmükbe ajánlom Dr. Károly Mihály ügyvéd tollából származó, Az Üzlettárs című havi kiadvány 2007. szeptemberi számában megjelent „Számolás, visszaszámolás, felszámolás” című cikkét.

Az ügyvéd úr gyakorlati oldalról közelíti meg a számla befogadásának buktatóit.

Melegen ajánlom a cikket, mert minden vállalkozást érintő jogszabályváltozásokat taglalja. A kérdésről azért nem írtunk Önöknek külön hírlevelet, mert az új szabályozás buktatói, illetve következményei egy ügyvéd tollából talán még meggyőzőbben hatnak.

A témához még annyit fűznék hozzá, hogy a cikkben leírt módosítások, illetve időbeni korlátok tovább fognak 2008. január 1. után szigorodni, mert az Áfa törvény tervezett módosítása azt tartalmazza, hogy a számlát, a teljesítést követő 8 napon belül ki kell állítani. Tehát nagyon megnő a vállalkozásokon belül a pénzügyes munkatárs szerepe. Erre már most célszerű felkészülni.

Amennyiben a témával kapcsolatosan bármilyen további kérdés merülne fel, készséggel állunk rendelkezésre.

Budapest, 2007-09-25.

Számolás, visszaszámolás, felszámolás (2007.09.01.)
Szigorodnak a felszámolási eljárás szabályai

Szerző: DR. KÁROLY MIHÁLY

A befogadott, ugyanakkor ki nem fizetett számlák miatt az eddigieknél is egyszerűbben indíthat a hitelező felszámolási eljárást. Ön elég óvatos?

A rosszhiszemű adósok leleményessége határtalan. A csődtörvény korábbi módosítása óta eltelt egy év alatt kiderült, számukra nem volt probléma, hogy a fizetési felszólítás kézhez vételét követő tizenöt napon belül akár mondvacsinált indokokat tartalmazó nyilatkozattal vitassák a hitelezői követelést. Ez a lehetőség azonban megszűnt. A jogalkotó figyelembe vette ugyanis, hogy az adóst nem érheti váratlanul az, hogy előzetes fizetési felszólítás nélkül is be lehet adni a felszámolás iránti kérelmet. Hiszen nyilvánvaló: az ilyen követelések szerződésen alapulnak (döntően írásbeli szerződéseken, bár a Ptk. a szóbeli szerződéseket sem tartja másodrendűnek), ahogyan az sem titok, hogy a teljesítést számlakibocsátás szokta követni, vagyis az érintett – számla szerint is – tud a kötelezettségeiről.

A számlához kötődik a határidő
Mégpedig egyértelműen. Az új szabály szerint az adós a számlatartozását a teljesítési határidő lejártát követő 15 napon belül vagy kiegyenlíti, vagy vitatja. Ez határozza meg a hitelező lehetőségeit. Vitatás esetén ugyanis a hitelező nem tehet mást, mint hogy él a jogszabály adta lehetőségekkel, azaz fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezi, vagy peres eljárást indít az adóssal szemben. Ha azonban a fizetési határidő több mint 15 napja lejárt, úgy a hitelező megteheti azt is, hogy a felszámolási következményre figyelmeztető levélben szólítja fel az adóst a teljesítésre.

Hogyan bizonyítható?
Mármint a fizetési felszólítás elküldése. Mert nyilván ezzel is voltak problémák, hiszen az új törvényi szabályozás szerint a teljesítési határidő lejártát követő 15 nap után küldhető hitelezői írásbeli fizetési felszólítás után az adós már nem vitathatja a tartozást. Erre ugyanis csak az annak kézhez vételét megelőző napig volt lehetősége. Ez még akkor is így van, ha esetleg mennyiségi vagy minőségi hibás teljesítés miatt – esetleg jogosan – vitathatná a felszólítást. Kitüntetett jelentősége van tehát a 15 nap utáni írásbeli fizetési felszólítás átvételének! Nyilván a rosszhiszemű adósok körében vált gyakorlattá az, hogy az ügyvédi tértivevényes leveleket át sem vették. Ez azonban most már kínos következményekkel járhat, ugyanis a Cstv. új 27. § (3) bekezdése lehetetlenné teszi. Ha a tértivevény nem alkalmas az átvétel bizonyítására, akkor az ajánlott küldemény feladása utáni ötödik munkanap indítja a felszámolási eljárás lehetőségét. (A tizenöt nap betartását mégis azért javasoljuk, mert ez egyrészt ésszerű fizetési időtartam, másrészt – a kamatköveteléssel kapcsolatban – mégiscsak inkább összhangban van a polgári törvénykönyv gazdálkodó szervezetekre vonatkozó 301/A. §-ában előírt 30 napos időtartammal.)

Rosszhiszemű eljárás?
Az ilyesmi a szigorúbb szabályrendszer miatt nem elképzelhetetlen. Figyelni kell tehát arra, hogy a téves vagy tévedésből kapott számlákat ne fogadjuk be, illetve arra, hogy a visszautasítás (visszaküldés) megfelelő kísérőlevéllel történjen. És persze az is célszerű, ha a visszaküldendő téves számláról másolatot készítünk magunknak. Az is előfordulhat, hogy „tévedésből” a számla nem is érkezik meg a hitelezőhöz. Ezért ha a kísérőlevél tartalmából a hiányra következtetni lehet: azonnal célszerű reklamálni. Ezt ugyan-csak érdemes megtenni akkor is, ha a kapott levél postázási dátuma és a „beltartalom” dátuma között gyanús módon nagy az eltérés. Szóval óvatosnak kell lenni, mivel tudomásunk van olyan cégekről, amelyek nem kért szolgáltatás ellenértékét számlázzák le. Ekkor – ha ezt a küldeményt idő előtt vagy reagálás nélkül – szemétkosárba dobjuk, számíthatunk a fizetési felszólításra!

Tartozatlan fizetés
Előfordulhat, hogy szabadságolás vagy az ügyintézés lassúsága miatt olyan helyzet alakul ki, hogy a hitelező vagy akár az „álhitelező” jogszerűen indíthat felszámolási eljárást. Ekkor ezt csak teljesítéssel kerülhetjük el. Figyelem! Ez az előzőekben hivatkozott jogszabályi hely szerint nem minősül a tartozás elismerésének, vagyis később polgári perben visszakövetelhető. Jogos azonban a félelem, hogy a peres eljárások gyakran köztudomásúlag nagy időszükséglete miatt rosszhiszemű „álhitelező” cég könnyen feléli a beszedett pénzösszeget, és hiába nyerünk pert, a követelésünk behajthatatlannak fog minősülni. Ez reális veszély lehet, ezért ilyen esetben könyvelőnknek jusson eszébe a Ptk. 287. §-ának (1) bekezdése: „ha a jogosult személye bizonytalan, lakóhelye, illetőleg székhelye ismeretlen, vagy ha a jogosult késedelembe esik, a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettséget bírósági letétbe helyezéssel is lehet teljesíteni. A bíróság egyébként a letétről a jogosultat az elfogadással egyidejűleg értesíti, a 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet előírásait figyelembe véve.

Miért változott?
A jogszabályt azért módosították, hogy az eddigieknél hatékonyabb eszközt adjon a mulasztó, gondatlan és rosszhiszemű adósokkal szemben fellépők kezébe. Ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy a gondatlan, de jóhiszemű adósok – ha aktívan közreműködnek a hitelező-adósi kapcsolatban – nem kerülhetnek méltánytalan helyzetbe. Az adóst terheli a számla kezelésének felelőssége, így – a miniszteri indoklás szavai szerint – az, hogy „annak tartalmát megvizsgálja: ha megalapozott és helyes, a fizetési határidő végéig fizessen, ha megalapozatlan, írásban vitassa.” Ha az adós nem ilyen gondos, akkor a hitelezői felszólítás alapján – ha a követelés megalapozott és helyes – fizet. Ha megalapozatlan és helytelen – akkor is fizet. De később az adós perben követelheti a hitelezőtől a teljesítést (visszafizetést): a jogalkotó szerint így egyik felet sem terheli olyan következmény, amely nem az ő magatartásából következik. Bízzunk benne, hogy ez így is lesz a gyakorlatban.

Felszámolás indul!
A Cstv. – azaz a csőd- és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. — 27. §. (2) bekezdése nemrég így módosult: „A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha (...) a szerződésen alapuló nem vitatott, vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki, vagy nem vitatta és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette.”

Az a bizonyos 15 nap
Nem változott a hitelezői fizetési felszólítás kötelező tartalmi és formai elemeiről szóló, 15/2006. (IV. 07.) számú igazságügyi minisztériumi rendelet (Magyar Közlöny 2006. április 7., 40. szám). Ennek következtében a rendelet mellékletében feltüntetett 15 nap fizetési „moratórium” változatlanul fennáll. Az IM rendelet 1. § (a) pontja a kézhez vételtől számított 15 napon belüli vitatás lehetőségét tartalmazza, és különös, hogy nem helyezték hatályon kívül. Ez jogalkotói mulasztás, de nyugodtan tegyük túl magunkat rajta. Nincs ugyanis jelentősége, mert az alacsonyabb rendű igazságügyi minisztériumi rendelet nyilvánvalóan nem állhat ellentétben a jogforrási hierarchiában első helyen álló törvény előírásaival. Az IM előbb-utóbb nyilvánvalóan elvégzi majd a szükséges módosítást. A jogszabályi „összehangolatlanság” miatt mindenesetre változatlanul létezik egy 15 napos időtartam, amely alatt az adós még a jogos hitelezői igénnyel szemben is a siker esélyével léphet fel. Úgyhogy legyünk türelemmel, és bízzunk benne, hogy a minisztérium elvégzi a szükséges „harmonizációt”.

Levélhullás
Amennyiben a 2. bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat postán küldték, azt a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetében pedig – ellenkező bizonyításig – a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. A 2. bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.