Számviteli veszteség

Kedves Partnereink!

 

Azt alapelvként elfogadhatjuk, hogy egy vállalkozó azzal a céllal fekteti be a vállalkozásába a pénzét és az erőforrásait, hogy azoknak mérhető hozadéka legyen. Ha nem így gondolkodna, akkor keresne a pénzének olyan megtérülési, gyarapítási formát, ami meghozza azt az elvárt hozadékot.

 

Persze lehetnek kivételek, amikor rövidebb vagy hosszabb távon egy veszteséges tevékenységnek is van létjogosultsága. Ilyen estek – természetesen a teljességi igénye nélkül -a következők lehetnek

• Előfordulhat olyan speciális gazdasági helyzet vagy környezet, amikor az erőforrások (pl. tőke) mentése fontosabb, mint a pillanatnyi hozadék. Ilyen lehet egy inflációs időszak vagy valamilyen külső és/vagy belső körülmény miatt megbomlott gazdasági egyensúlytalansági helyzet. Ezekben az esetekben azonban nem csupán egy vállalkozás, hanem egy adott iparági, valamely vállalkozási terület vagy éppen az egész vállalkozási szféra szenvedi el az adott helyzetet.
• Egy vállalkozás egy későbbi nagyobb hozam vagy valamilyen területre való bejutás miatt tudatosan vállalhatja a veszteséges gazdálkodást. Ebbe a körbe tartoznak a kockázati tőke befektetések is.
• Valamilyen, általában nem üzleti (pl. humán, szociális) indok miatt a vállalkozás célja nem a profit elérése, hanem bizonyos feladatat teljesítése. Bár ezekre az esetekre léteznek olyan szervezeti formák, amelyek előnyösebb kereteket biztosítanak a cél megvalósulásához, mint egy gazdasági társaság. Ilyenek lehetnek az alapítványok, egyesületek.

 

Egy vállalkozásba bele is lehet bukni! Ha vállalkozás vezetése nem kellő alapossággal méri fel a lehetőségeit és a körülményeket, esetleg meggondolatlan, nem megalapozott gazdasági döntéseket hoz, akkor könnyen előfordulhat, hogy rövidebb-hosszabb távon veszteséget termel.

 

Egy beszámoló áttekintésekor nem csupán az adott időszakot kell nézni, hanem fontos az előző év, esetleg évek tendenciáit is figyelembe venni. Fontos információ lehet, hogy mióta működik a vállalkozás, illetve meg tudta-e egyáltalán kezdeni a tevékenységét.

 

Azt is figyelembe kell venni, hogy a mikrogazdálkodói beszámoló bizonyos költségeknél és ráfordításoknál diktált elszámolási módszert ír elő, így alkalmazásával – sok esetben – az üzleti döntéseken alapuló elszámolásnál gyorsabb költségelszámolás valósul meg. A vonatkozó rendeletben a legfontosabb, a gyorsított elszámolást előidéző szabályok a következők:

• Az értékcsökkenést - maradványérték figyelembevétele nélkül - a társasági dó törvény által rögzített leírási kulcsok alkalmazásával kell elszámolni.
• A követelések értékvesztését nem a partner minősítése alapján lehet elszámolni, hanem az egyedi követeléseket kora alapján kötelező mértékű értékvesztést kell elszámolni, amely egy 1 éves kintlévőségnél a teljes összeg veszteségkénti elszámolását jelenti.
• A két beszámolási időszakot is érintő gazdasági események azt az időszakot terhelik, amelyben az azokra vonatkozó bizonylatot kiállították.

Tehát egy mikrogazdálkodói beszámolóban szereplő veszteség megítélésénél további elemzésre van szükség ahhoz, hogy a veszteség valós okát feltárjuk.

 

Bizonyos számviteli elvek nem megfelelő alkalmazása is eredményezheti azt, hogy torz eredmény vagy veszteség keletkezik egy adott beszámolási időszakban.

• A teljesség elve sérül, ha egyáltalán nem vagy nem a helyes időszakra kerülnek bizonyos tételek elszámolásra.
• Az összemérés elve sérülés, ha az egyik időszak el nem számolt költsége, ráfordítása a másik időszak eredményét rontja. Ez lehet olyan mértékű hatás, hogy az időszak reális költségeivel együttesen már veszteséget eredményez.
• A valódiság elve sérül, ha nem valós gazdasági események hatása (bevétel vagy ráfordítás) kerül elszámolásra.
• Az eredmény torzításának gyakori esete a bruttó elszámolás elvének a megsértése, amikor a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben kerülnek elszámolásra, de úgy, hogy a képződő eredménytételek a kötelezettségek vagy követelések között kerül kimutatásra, illetve mérlegszámlák egyenlege eredményként (ráfordításként vagy bevételként) kerül elszámolásra.
• Az egyedi értékelés elve -a beszámolóban szereplő eszközök helytelen (nem szabályszerű vagy nem a vállalkozás sajátosságainak figyelembevételével kialakított számviteli politika alapján végzett vagy csak ad hoc) értékelése a valós eredmény jelentős torzulásához vezethet.
• Az időbeli elhatárolás elve helytelen alkalmazása esetén egyik évben nem kerülnek be költségek, ráfordítások vagy bevételek az eredménybe, a másik évben azonban e tételek akár duplán is szerepelhetnek.
• A lényegesség elvének a kiegészítő mellékletben van nagy jelentősége, hiszen ott kell megadni sok olyan információt, amely magyarázatot adhat akár egyes gazdasági események, folyamatok, körülmények beszámolóban megjelenő hatására.

 

A számviteli szabályok nem megfelelő alkalmazása miatt is torzulhat az eredmény. Ennek talán két legfontosabb eleme:

• Nem megfelelő bekerülési érték használata – amikor aktiválandó költségek folyó költségként kerülnek elszámolásra. Ez a hiba adókockázattal is jár.
• Helytelen önköltség alkalmazása a készletek meghatározásánál.

 

A számvitel lehetőségeket is biztosít a vállalkozások számára arra, hogy a több év alatt megtérülő költségeket aktiválhatják. Ez alapján aktiválhatók:

• alapítás-átszervezés aktivált értékét
• kísérleti fejlesztés aktivált értéke

 

A céltartalék képzés lehetősége és kötelezettsége pedig segít az előzetesen látható költségekre és kötelezettségekre fedezetet képezni az esemény előtti időszakok eredménye terhére.

Kötelező a céltartalék képzés a jogszabályban meghatározott garanciális, a függő, a biztos (jövőbeni) és a környezetvédelmi kötelezettségekre, valamint a korengedményes nyugdíj, illetve a korhatár előtti ellátás, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettségekre.

Lehetőség van céltartalékot képezni a fenntartási költségekre (pl. nagyjavítás), az átszervezési költségekre és a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre.

 

Az üzleti életben a partnerek (potenciális és aktív vevők és szállítók), a hitelezők (bankok, faktorcégek, lízingcégek), hatóságok (NAV), a pályázati és közbeszerzési elbírálók a sok esetben a beszámoló adatai alapján hozzák meg döntéseiket.

 

A számviteli szakemberek szakmai tudásuk révén sokat tudnak tenni a valós eredmény összeállításában, de ehhez a vállalkozás oldaláról szükséges az erre irányuló igény és együttműködés.

 

Budapest, 2017. június 06.

 

Tisztelettel:

 

 

dr. Sallai Csilla

Kamarai tag könyvvizsgáló

 

 

 

Kapcsolódó dokumentumok:

• 1059_file1_17-06-06-veszteseg-ertelmezes.pdf

Vissza a hírekhez!

A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.