Tisztelt Partnerünk!
Keresőképtelen állományba vehető az a személy, aki COVID-19 vírus miatt otthoni megfigyelésre vagy kórházi ápolásra szorul.
Milyen mértékű társadalombiztosítási ellátásban részesül ilyenkor a munkavállaló és ez mekkora terhet jelent a munkáltatónak?
Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44.§. g) pontja szerint: „keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat- egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható”.
COVID-19 vírussal összefüggésben keresőképtelen állományba vételre ugyanazon orvos jogosult, mint bármilyen más okból.
A hatósági határozatról a hatóság hivatalból értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost. (Mögöttes jogi szabály helye: 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2)
A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja.
COVID-19 vírussal összefüggésben keresőképtelen állományba vételre ugyanazon orvos jogosult, mint bármilyen más okból.
A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja. A „7”-es kóddal a keresőképtelenség igazolására természetesen csak abban az esetben kerülhet sor, ha a „karantén” a hatályos jogszabályok alapján elrendelésre került.
A „7”-es kódos keresőképtelenség esetén
A táppénz mértéke az általános szabályok szerint alakul a „karantén” esetén is. Ez alapján a táppénz mértéke a következőképp alakul:
A fentiekkel kapcsolatosan hangsúlyozandó, hogy mindennemű igazolás kiadására csak az arra jogosult egészségügyi személynek vagy szolgáltatónak van módja. Amennyiben a dolgozó nem rendelkezik a szükséges igazolással (pl. nem fordult tüneteivel orvoshoz), akkor a szokásos munkából való távollét szabályait kell alkalmazni. Ennek keretében a munkavállaló és munkáltató megállapodhatnak rendes szabadság vagy fizetés nélküli szabadság kiadásában. A rendkívüli helyzet, a munkahelyen lévő többi kolléga védelme mindenképp megköveteli a felektől a kellő körültekintést és szükség esetén a rugalmasságot.
Budapest, 2020. december 12.
Tisztelettel:
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
A honlapon található írások figyelem felhívó jelleggel készültek és tájékoztatásul szolgálnak. Felhívjuk a figyelmet honlapunk jogi nyilatkozatában foglaltakra, amely szerint írásainkban szereplő információk nem helyettesítik a szakmai tanácsadást és nem szolgálnak bármely döntés vagy cselekmény alapjául, azokat a konkrét esetekben mindenki csak a saját kockázatára használhatja fel, illetve az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget.
"Dr. Sallai Csillát több mint egy éve ismerem, és bátran mondhatom, hogy eddigi üzleti pályafutásom alatt, még nem találkoztam ennyire elkötelezett, szakértő könyvvizsgálóval.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...