A társasági és osztalékadó szempontjából nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

A társasági és osztalékadó szempontjából (1996. évi LXXXI. tv.) nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

A cég gazdálkodásában felmerülhetnek olyan költségek ráfordítások, amelyek a társasági adó alapjának megállapításánál nem lehet figyelembe venni. Ezek egy része a folyó üzleti tevékenységgel függ össze, más része viszont más adókedvezmény igénybevételéhez kapcsolódik. A vállalkozónak tisztában kell lenni, hogy mely költségek, ráfordítások elszámolás esetén kell számolni többlet-adófizetéssel.

Az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni.

A hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szerződéses feltételeire, a tevékenység iparági sajátosságaira) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve (különös tekintettel a hiányból eredő veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétlődésére) nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére;

Az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz selejtezésekor az eszköz könyv szerinti értéke, ha a selejtezés ténye, oka nincs dokumentumokkal megfelelően alátámasztva.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerinti megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék.

Az a költség, ráfordítás, amely a Btk-ban (2012. évi C tv.) meghatározott vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása, vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban vagy befolyással üzérkedés bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel.

Az a költség, ráfordítás, amely ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy a költség, a ráfordítás vállalkozási tevékenységét szolgálja.

A bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás.

A Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései szerint előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés.

Az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából,

• visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás,
• juttatás,
• véglegesen átadott pénzeszköz,
• a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az árumintát),
• az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege,
• az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint
• e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó,

ha

• a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy
• az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés.

A kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, ha az adózó vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez nem kapcsolódik.

A reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha annak összege az adóévben összesen a 30 millió forintot meghaladja és

• az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége és
• az adóalany nem igazolja, hogy az e nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételnek megrendelője kérte és
• a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján az erre vonatkozó közzétett nyilvántartásban.

Az olimpiai pályázat támogatásának kedvezményében meghatározott támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összegének 75 százaléka, illetve a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményében meghatározott kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege.

Az élőzenei szolgáltatásra tekintettel költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) összege akkor, ha arra adókedvezmény érvényesítettek.

Forrás:

https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600081.TV 3. számú melléklet

Ajánlott tájékoztató:

https://www.nav.gov.hu/data/cms433125/41._A_tarsasagi_ado_legfontosabb_szabalyai_20170130.pdf.

El nem számolható költség

Vissza!