A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás

Az 1956-os forradalom sok kiváltó oka közül a parasztságot sújtó embertelen begyűjtés, ami sokszor a szó szoros értelmében padláslesöprést jelentett, az egyik nagyon fontos ok.

 

Az 1956. szeptember 22-én a Budapesti Műszaki Egyetemen tartott diákgyűlés 16 pontos programjában a 10. pontban a következőket olvashatjuk: „Követeljük a beszolgáltatási rendszer új alapokra fektetését és a termények okszerű felhasználását.”

Két dokumentumot, illetve ezek alapján rövid történeti áttekintést kívánunk ezúttal olvasóinknak nyújtani.

Az első dokumentum a Begyűjtési Minisztérium Tervfőosztály Statisztikai osztály Szigorúan titkos (1956. május 11. 0054/14 számon nyilvántartott) 51 oldalas Begyűjtési dokumentáció című statisztikája.

 

A második egy olaszfalui (Veszprém megye) gazda 1954, 1955 és 1956-ra szóló Beadási könyve.

 

De miért keletkeztek ezek a dokumentumok, miért kellett a begyűjtés, miért volt ez az 1956-os forradalom kitörésének egyik oka?

Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án Kecskeméten az „Új kenyér ünnepén” hirdette meg a mezőgazdaság szocialista átszervezését, ami nem jelentett mást, mint az erőszakos kollektivizálást. Ez azonban az erőltetés ellenére sem járt sikerrel, mert a magyar parasztság nem kívánt mezőgazdasági termelő szövetkezetekbe belépni, nem kívánta az éppen megkapott földjét a közösbe bevinni. A sikertelenség, az eredménytelen kollektivizálás megváltoztatásának érdekében különböző kényszerítő eszközöket alkalmaztak, aminek egyike volt, hogy a gazdákat terményeik beszolgáltatására kötelezték.

 

A beszolgáltatást természetesen nem a piaci, hanem attól lényegesen alacsonyabb áron számították. Míg a piaci árak 1946 és 1956 között 700%-kal növekedtek, a beszolgáltatási árak 150%-kal. A búza mázsánkénti önköltségének alig 1/5-t adták beszolgáltatási árként. Aki nem tudta a rá kirótt mennyiséget beszolgáltatni, azt az úgynevezett „elszámoltatási bizottságok” ellenőrizték. Ha találtak valamit, akkor büntettek, így az 1950-es évek első felében a birtokos parasztság harmada kapott „közellátási bűntettért” büntetést. Ha nem találtak büntetni valót az ellenőrök, akkor jobbik esetben haladékot adtak a beszolgáltatásra s ezt bejegyezték mintegy hátralékot a Beadási könyvbe, rosszabbik esetben árvereztek.

 

A begyűjtést olyannyira komolyan vették, hogy az 1948 decemberétől 1952 augusztusáig működő Dobi István vezette kormányban az 1950 végétől élelmezési miniszterként működő Nagy Imrét 1952. január 5-től az akkor létrejött Begyűjtési Minisztérium élére nevezték ki. Ez a minisztérium a Dobit váltó Rákosi kormányban, majd Nagy Imre első kormányában, a Hegedűs kormányban, Nagy Imre második kormányában és Kádár első kormányában 1956 végéig működött. A szigorúan titkos Begyűjtési dokumentációban nyomon lehet követni a tényleges begyűjtés alakulását 1951 és 1955 között, illetve az 1956-ra tervezetteket a búzától a különféle gabona-növényeken keresztül a burgonyáig, a babtól a lencsén át a borig, a sertéstől a baromfin keresztül a lóig. Jól lehet látni, hogyan alakult a vetésterületek átlagtermése, össztermése 1937-től 1949-ig, illetve 1950-től 1955-ig. Megállapítható, hogy összességében a mezőgazdasági termelés mennyisége csak 1951-ben és 1955-ben haladta meg az 1938 évi termést.

 

A Beadási könyvből kiderül, hogy a beadásnál figyelembe vették (!) a 14 éven aluli, és a 14 éven felüli családtagok számát és a földterület nagyságát. Ennek az olaszfalui gazdának 1954-ben 783 kg búzát, 487 kg rozst és 363 kg árpát kellett beadnia, amit teljesített. Gondoljunk abba bele, hogy ez összességében több mint másfél tonna gabona - mennyi munkába és fáradságba került ennek a mennyiségnek az akkori technológiával, jobbára kézi erővel való megtermelése! S ezen felül még a család saját szükségletét és a jövő évi vetőmagot is ki kellett gazdálkodni. Ugyan ezek a kötelezettségek:

  • 1955-ben 701 kg búza, 579 kg rozs és 301 kg árpa,
  • 1956-ban 670 kg búza, 397 kg rozs és 545 kg árpa.

 

A húst is lebontották cikkekre, így a gazdának be kellett szolgáltatnia:

  • 111 kg hízott sertést,
  • 9 kg hízott baromfit (bár itt elmaradása volt az előző évről és plusz 3 kg is kivetésre került), •    13,5 kg tyúkfélét (itt is plusz 4 kg elmaradás),
  • 22,5 kg tojást (itt is plusz 4.4 kg elmaradás) és
  • 135 kg vágómarhát (ezt külön táblázatban átszámolták 90 kg tiszta húsra).

 

Ugyanezek a kötelezettségek 1955-ben: 110, 9, 13, 22, 135. Elmaradása ekkor nem volt a gazdának.

 

Az 1956-os beszolgáltatási kötelezettség: 0, 7, 10, 5, 17, 5, 105. A csökkenés oka, hogy a gazda korábbi 14 kataszteri hold földje 11 holdra csökkent, tehát ezt figyelembe vették. Minő figyelmesség! De ez ekkor már kevés volt. Talán így már érthető, hogy a beszolgáltatás volt az egyik fő oka annak, hogy a parasztság is a forradalom mellé állt.

 

A képekhez korhű, történeti leírást Dr. Seifert Tibor történész készítette

 

A múlt emlékeinek a tisztelete a stabil jelen és a konstruktív jövő alapja  



További szakma anno cikkek

"Dr. Sallai Csillát több mint egy éve ismerem, és bátran mondhatom, hogy eddigi üzleti pályafutásom alatt, még nem találkoztam ennyire elkötelezett, szakértő könyvvizsgálóval.

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...