A parasztság is a forradalom mellé állt - A beszolgáltatás

Az 1956-os forradalom sok kiváltó oka közül a parasztságot sújtó embertelen begyűjtés, ami sokszor a szó szoros értelmében padláslesöprést jelentett, az egyik nagyon fontos ok.

 

Az 1956. szeptember 22-én a Budapesti Műszaki Egyetemen tartott diákgyűlés 16 pontos programjában a 10. pontban a következőket olvashatjuk: „Követeljük a beszolgáltatási rendszer új alapokra fektetését és a termények okszerű felhasználását.”

Két dokumentumot, illetve ezek alapján rövid történeti áttekintést kívánunk ezúttal olvasóinknak nyújtani.

Az első dokumentum a Begyűjtési Minisztérium Tervfőosztály Statisztikai osztály Szigorúan titkos (1956. május 11. 0054/14 számon nyilvántartott) 51 oldalas Begyűjtési dokumentáció című statisztikája.

 

A második egy olaszfalui (Veszprém megye) gazda 1954, 1955 és 1956-ra szóló Beadási könyve.

 

De miért keletkeztek ezek a dokumentumok, miért kellett a begyűjtés, miért volt ez az 1956-os forradalom kitörésének egyik oka?

Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án Kecskeméten az „Új kenyér ünnepén” hirdette meg a mezőgazdaság szocialista átszervezését, ami nem jelentett mást, mint az erőszakos kollektivizálást. Ez azonban az erőltetés ellenére sem járt sikerrel, mert a magyar parasztság nem kívánt mezőgazdasági termelő szövetkezetekbe belépni, nem kívánta az éppen megkapott földjét a közösbe bevinni. A sikertelenség, az eredménytelen kollektivizálás megváltoztatásának érdekében különböző kényszerítő eszközöket alkalmaztak, aminek egyike volt, hogy a gazdákat terményeik beszolgáltatására kötelezték.

 

A beszolgáltatást természetesen nem a piaci, hanem attól lényegesen alacsonyabb áron számították. Míg a piaci árak 1946 és 1956 között 700%-kal növekedtek, a beszolgáltatási árak 150%-kal. A búza mázsánkénti önköltségének alig 1/5-t adták beszolgáltatási árként. Aki nem tudta a rá kirótt mennyiséget beszolgáltatni, azt az úgynevezett „elszámoltatási bizottságok” ellenőrizték. Ha találtak valamit, akkor büntettek, így az 1950-es évek első felében a birtokos parasztság harmada kapott „közellátási bűntettért” büntetést. Ha nem találtak büntetni valót az ellenőrök, akkor jobbik esetben haladékot adtak a beszolgáltatásra s ezt bejegyezték mintegy hátralékot a Beadási könyvbe, rosszabbik esetben árvereztek.

 

A begyűjtést olyannyira komolyan vették, hogy az 1948 decemberétől 1952 augusztusáig működő Dobi István vezette kormányban az 1950 végétől élelmezési miniszterként működő Nagy Imrét 1952. január 5-től az akkor létrejött Begyűjtési Minisztérium élére nevezték ki. Ez a minisztérium a Dobit váltó Rákosi kormányban, majd Nagy Imre első kormányában, a Hegedűs kormányban, Nagy Imre második kormányában és Kádár első kormányában 1956 végéig működött. A szigorúan titkos Begyűjtési dokumentációban nyomon lehet követni a tényleges begyűjtés alakulását 1951 és 1955 között, illetve az 1956-ra tervezetteket a búzától a különféle gabona-növényeken keresztül a burgonyáig, a babtól a lencsén át a borig, a sertéstől a baromfin keresztül a lóig. Jól lehet látni, hogyan alakult a vetésterületek átlagtermése, össztermése 1937-től 1949-ig, illetve 1950-től 1955-ig. Megállapítható, hogy összességében a mezőgazdasági termelés mennyisége csak 1951-ben és 1955-ben haladta meg az 1938 évi termést.

 

A Beadási könyvből kiderül, hogy a beadásnál figyelembe vették (!) a 14 éven aluli, és a 14 éven felüli családtagok számát és a földterület nagyságát. Ennek az olaszfalui gazdának 1954-ben 783 kg búzát, 487 kg rozst és 363 kg árpát kellett beadnia, amit teljesített. Gondoljunk abba bele, hogy ez összességében több mint másfél tonna gabona - mennyi munkába és fáradságba került ennek a mennyiségnek az akkori technológiával, jobbára kézi erővel való megtermelése! S ezen felül még a család saját szükségletét és a jövő évi vetőmagot is ki kellett gazdálkodni. Ugyan ezek a kötelezettségek:

  • 1955-ben 701 kg búza, 579 kg rozs és 301 kg árpa,
  • 1956-ban 670 kg búza, 397 kg rozs és 545 kg árpa.

 

A húst is lebontották cikkekre, így a gazdának be kellett szolgáltatnia:

  • 111 kg hízott sertést,
  • 9 kg hízott baromfit (bár itt elmaradása volt az előző évről és plusz 3 kg is kivetésre került), •    13,5 kg tyúkfélét (itt is plusz 4 kg elmaradás),
  • 22,5 kg tojást (itt is plusz 4.4 kg elmaradás) és
  • 135 kg vágómarhát (ezt külön táblázatban átszámolták 90 kg tiszta húsra).

 

Ugyanezek a kötelezettségek 1955-ben: 110, 9, 13, 22, 135. Elmaradása ekkor nem volt a gazdának.

 

Az 1956-os beszolgáltatási kötelezettség: 0, 7, 10, 5, 17, 5, 105. A csökkenés oka, hogy a gazda korábbi 14 kataszteri hold földje 11 holdra csökkent, tehát ezt figyelembe vették. Minő figyelmesség! De ez ekkor már kevés volt. Talán így már érthető, hogy a beszolgáltatás volt az egyik fő oka annak, hogy a parasztság is a forradalom mellé állt.

 

A képekhez korhű, történeti leírást Dr. Seifert Tibor történész készítette

 

A múlt emlékeinek a tisztelete a stabil jelen és a konstruktív jövő alapja  



További szakma anno cikkek

Tisztelt Elnök Asszony, Kedves Csilla!

A héten lezajlott szakmai versenyek második fordulóján és díjátadáson személyes részvételéért,
továbbá a versenyek támogatásáért ...

Bővebben...

Árfolyamok

EUR
CHF
USD

Kamatkedvezmény

Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?

Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.

Bővebben...