Mi mással is tiszteleghetnénk a FINA 2017 vízes világbajnokság előtt, mint azzal, hogy bemutatunk három iratot, amelyek budapesti fürdőkkel kapcsolatosak.
"A budapesti fürdőkultúra fellendülése a 19. század második felére tehető. Ez Than Károly kémiatanár elméleti munkásságának, Zsigmondy Vilmos artézi kútfúrásainak, Chyzer Kornél és Boleman István balneológiai munkásságának köszönhető. 1867-ben a technikai haladásnak volt köszönhető a Zsigmondy Vilmos által fúrt I. margitszigeti kút, mely Budapest első melegvízű artézi kútja lett. Ezt követte a Városligetben, a mai Hősök tere alatt található I. számú kút kifúrása, melynek munkálatait 1868-ban kezdték és 1878-ban fejezték be. Számos fürdő megújult és újjáépült, így a Császár- majd később a Lukács-fürdő is. Megépült a margitszigeti Szent Margit Gyógyfürdő, elkészült a Rudas-fürdő uszodája. 1891-ben megalakult az Országos Balneológiai Egyesület, melynek tagjai között számos neves szakember volt. Céljak között szerepelt, hogy széles körben megismertessék és népszerűsítsék a hazai fürdőket és vizeket, hogy gyarapítsák a balneológiai- és orvostudományi ismereteket. 1930-ban Budapest megkapta a „Fürdőváros” címet."
Gellért Gyógyfürdő
|
A mai Gellért gyógyfürdő helyén a Sáros-fürdő állt, mely évszázadokon át az egyszerű emberek fürdője volt. A Sáros fürdőt 1917-ben lebontották, helyére a Gellért szálló és gyógyfürdő épült. A Gellért fürdőben 1927-ben nyílt meg a hullám strandfürdő, majd 1934-ben a pezsgő fürdő. A Gellért mai napig Budapest legszebb fürdője, a magyarországi szecesszió kiemelkedő alkotása.
Szent Lukács gyógyfürdő
A mai Szent Lukács gyógyfürdő (melynek tőszomszédságában a Császár fürdő található) területén a hőforrások energiáját eredetileg lőporgyártásra és gabonaőrlésre használták. A fürdő kiépítése 1857-től kezdődött meg, 1894-ben építették fel a gyógyszállót, iszapfürdőt, népgyógyfürdőt, a népgyógyászati osztályokat és uszodákat. Az épület mai formáját 1921-ben nyeri el, 1937-ben az épületegyüttes egy ivócsarnokkal bővül.
Császár-fürdő
![]() |
Császár fürdő területén lévő hőforrásokat már a rómaiak is ismerték. A török hódoltság idején épült fel itt Veli bégi fürdője, melyet feltehetően Szokullu Musztafa budai beglerbég építtetett és átvészelte Buda ostromát. A XVIII. században a fürdőt már Császár fürdőnek hívják. 1806-ban a fürdőt Marczibányi Károly királyi tanácsos vásárolta meg, majd a budai Irgalmasrendnek adományozta. A Császár fürdő gyógyudvarát 1842-ben építették fel, a korábbi török fürdőből Budapest egyik első gőzfürdőjét alakították ki. 1926-ban kialakítottak egy versenyuszodát. . Legfontosabb épületeleme a Veli bej fürdő ma az Irgalmasrendi Kórház részeként működik."
szöveg forrása: Wikipédia
„A Stallum irodáját minden cég megirigyelheti. Munkán során a legkülönbözőbb munkahelyeken fordulok meg és nem találkoztam még csak hasonlóval sem. Ide jó belépni is! Azonnal feltűnik a ...
Nemzeti Adó- és Vámhivatal – korábban VPOP és APEH
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)
Magyar Nemzeti Bank (MNB) – aktuális napi Eur árfolyam, alapkamat, infláció, ...
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (Oep)
Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatóság (Onyf)
Kamatkedvezmény
Minden esetben kamatköteles, ha a cég a dolgozójának ideiglenes pénzt ad kölcsönt?
Jó hír – nem! Vannak kivételek, amelyeknél nem kell a dolgozónak kamatot fizetni vagy a meg nem fizetett kamatot jövedelemként leadózni.
Bővebben...