Karácsonyi utazás

Így karácsony környékén szívesen utazik az ember idegen tájakra. Szeret megszállni kényelmes szállodákban, jó kiszolgálás mellett. Most mi is útra kelünk, de az idők szárnyán, s megnézzük, milyen szállodai számlákat kaptak az utazók anno.

Első állomásunk Prága, s az idő 1897. év. Paul Habala úr a HOTEL MONOPOL – ban szállt meg. A számla cseh nyelven készült, de a KuK. időkre jellemzően németül is rajta van minden fontos tudnivaló. A HOTEL MONOPOL volt Prágában az egyetlen olyan szálloda, ahol hidraulikus személyfelvonó működött. Ez mellett a vendégek kényelmét városi telefon és szobatelefon is biztosította. A megfáradt utazó hideg és meleg fürdőt is vehetett. A kellemes időtöltést szeparált kávé- billiárd és játékszalon biztosította, amelyekben levegőfűtés és a legjobb ventilláció működött. Széles választékot biztosított a szálloda újságokból. A házban látványos játéktermek működtek, a kertben pedig árnyas fák biztosították a pihenést. A szálloda homlokzatáról és az étterméről, ma is képet kaphatunk a számla fejlécén található képekből.

Azon szobák árai, amelyekhez világítás és szerviz is tartozott, 80 kr-tól kezdődtek. Külön számolták fel a lakhatás, a világítás és a fűtés díját, illetve az egyéb szolgáltatások ellenértékét.
Ez a számla érdekes utat járhatott be, mert ceruzával – mintha csak egy hivatalos kiküldött utazását számolták volna el – rá van vezetve magyar nyelven a számla tartalma.

Térjünk vissza kis hazánkba, Pestre, az „ARANY SAS” SZÁLLODÁBA.
A számla fejlécében láhatjuk az egyemeletes épületet. Az utazó a 20. számú szobában töltött 2 napot. Külön fizetett a 2 darab Milly gyertyáért és a 3 szori fűtésért.
Mivel az utazók a szállodába jobbára lóval érkeztek, így a számlán megtalálhatjuk az „Istállói számolat” részt is. Külön kellett fizetni az istálló bérléséért lovanként és naponként, a zabért, a szénáért, a szalmáért. Itt is kellett világítás, ezért itt felszámították a gyertyát. A kocsi is helyet foglalt el, ezért az állásért is díjat számoltak fel.
A számla záradékolása a vendég tiszteletéről szólt: „A t. cz. utazók kegyes pártolásáért köszönetet mondván magát további jó akaratukba ajánlja Pesten ’893 év valamely havának 15. napján” a fogadós a saját aláírásával.
Időutazásunk régebbre is vezet. Következő számla 1878-bankelt. A NEMZETI SZÁLLODA Budapesten a Váczi utcza 18 szám alatt volt. A számla fejlécében megcsodálhatjuk a szálloda szép épületét. A sasszemű olvasó a képen talán felfedezi a konflist, amely a szálloda előtt áll, s az utcán a sétálgató embereket.
A számla itt is előnyomtatott szolgáltatásokat tartalmaz. Bizonyára működött benne vendéglő is, hiszen a számlán külön felsorolja: Kávéházi italok, Étel, Ital, Kenyér.

Barangoljunk tovább Pesten, de az időben ismét visszafelé. Következő állomásunk a PANNONIA SZÁLLODA, amely a (régi) Nemzeti Színház mellett 71 szám alatt volt található. A német és magyar nyelvű számlán az egyedi szolgáltatások között a ruhatisztítás külön is szerepel, de igénybe vehető volt további „szolgálat kívánatra”. De ott találjuk a további figyelemfelhívást is: „A szolgálati díjba a kapus és háziszolga nincs beleszámítva.”
A számla fejlécén ügető konflis és száguldó postakocsi mellett sétálgató és üldögélő emberek láthatók. A képen még látszik a szálloda szomszédságában lévő – mai helymeghatározással a Blaha Lujza téren állott - (régi) Nemzeti Színház épületének részlete, jól felismerhető a timpanon sarka, illetve a színház emeletén lévő oszlopsor.

Időutazásunkon 1854. évben térjünk be Pestre a Tigrishez címzett fogadóba: GASTHOF ZUM TIGER IN PESTH.
A szálló és étterem a Lipótvárosban, a 10 szám alatt volt. A ház tulajdonosa Jacob Geiger úr volt. Az épületről nincs kép a számlán, de a névhez illó nagymacska nyújtózik el a fejlécen. A számlán szereplő szolgáltatások gót betűkkel és német nyelven találhatók meg, tartalmukat tekintve jobbára ugyan azok, amelyekkel a későbbi számlákon is találkoztunk már.

Forgassuk tovább visszafelé az időkereket. S egy már ismert helyre értünk vissza. Miközben Pesten 1849. szeptember 4-én egy utazó váltóval kifizeti az ARANY SAS” czímű vendéglőben a számláját, Bécsből kelt az ún „bécsi Utasítás”, „mely még magyar nyelven szólt a magyarokhoz és tizenkilencz pontba foglalta világos rendelkezéseit. E pontok közül kiemeljük a következőket: 1. A polgári közigazgatás feje a megyei elnök. Közvetetlen feljebbvalója a kerületi cs. kir. főbiztos. 2. A megyei főnök (Comitats-Präsident) vezeti a maga kerületében (t. i. az eltörölt vármegyében, mint földrajzi területen) a polgári közigazgatást. 3. A szolgabírák kötelesek közzétenni minden oly hadi kiáltványt, mely Haynau tábornagytól jön; viszont pedig kötelesek minden olyan hirdetményt, melynek szerzője a "forradalmi kormány", elkoboztatni. 4. Politikai elfogatások elrendelésére a katonai parancsnokságok vannak följogosítva. 5. A felségsértéssel vádolt egyéneknek ingó és ingatlan javai lezárolandók törvényes bizonyság (szolgabíró és ennek esküdt társa) közbejöttével. 6. A Kossuth-bankjegyek kitiltatnak a forgalomból. 7. A szolgabírák világosítsák föl a népet a lázadók hitetlenségének gyalázatosságáról. Az elpártoltak a királyi kormány hűségébe visszahozandók. 8. A nép fölvilágosítandó arról, hogy az 1848. évben az úrbéri szolgáltatások megszüntetése iránt megadott engedelmet Ő Felségének kormánya teljes épségökben fenn fogja tartani. Viszont pedig a nép is köteles tiszteletben tartani földesurának törvényes jogait és tulajdonát. Kihágások eseteiben a szolgabíró jár el, fölebbviteli fórum a megye törvényszéke. 10. Az úrbériség kárpótlása kilátásba helyeztetik a földesurak számára. 11. Az 1849 márczius 4934-diki álladalmi alkotmány (vagyis a gróf Stádiontól tervezett összbirodalmi Constitutio, az ú. n. "márcziusi chárta", melyet Újhelyben a vármegye székházának erkélyéről hirdetett ki Drvaczky elnök s kihirdetése után polgárság és katonaság jelenlétében "Te Deum"-os misét tartott), minden, a vármegyében divatozó nyelvnek jogegyenlőséget biztosít hivatalos téren. 12. Katonai hatóságokkal német nyelven kell levelezniük a politikai hatóságoknak. 15. A járás elöljárójának neve ezután "kerületi biztos" (azelőtt szolgabíró), melléje rendeltetik a segéd (adjunctus). 16. Minden közigazgatási tisztviselő a kerületi főbiztosnak (később cs. kir. főispánnak nevezték) alája van rendelve. 17. A rossz szellemű községi elöljárók azonnal elmozdítandók. Helyeikbe jó érzelmű "Ő Felsége és kormánya iránt tántoríthatatlan hűségű egyénekből" új elöljárókat a kerületi biztos (szolgabíró) nevez ki. 18. Minden fegyver és hozzá való szerelvény elszedendő. Minden helységben az onnan való honvédek összeírandók. Idegen honvédek illetőségi helyeikre utasítandók. - Ezeken kívül szabályozta az Utasítás a húsárakat, elrendelvén, hogy azokon a helyeken, hol marhát minden nap vágnak, a jó marhahúsnak fontja 20 kr. váltó pénzben, a hol pedig nem minden nap mérik rendesen, 18 váltó értékű krajczár, végül a borjúhús fontja 22 váltó krajczár legyen. A jó és teljes mértékre felügyelni a szolgabírák (kerületi biztosok) kötelessége. Az Utasítás a vármegyéről és a községről, mint alkotmányjogi intézményről, már nem is tesz említést.” Ezt a történelmi magyarázatot Dongó Gy. Géza: AZ ELNYOMATÁS ÉS FÖLSZABADULÁS KORA. (1850-1867.) írásában találtuk. Azért idéztük, hogy érzékelhetőbb legyen a kor hangulata.

A forradalom és szabadságharcot megelőző „békeidőket” idézzük meg a következő számlával.
GASHOF ZUR DREYFALTIGKEIT IN WIEN No. 497. Szinte hihetetlen, hogy 170 évvel ezelőtt járunk: 1845 évben Bécsben kelt ez a számla. Carl Schmidl a vendégfogadós, akinek bizonyára fontos volt a külsőség, hiszen a számla majd egy tucat betűformát illetve méretet tartalmaz. Nincs kizárva, hogy a számla kiállításánál valamilyen számszaki nézeteltérés vagy korrekció vált szükségessé, mert az összegek javítva vannak.

Térjünk vissza Pestre S időutazásunkban pedig vissza még 60 évet. 1785. Még kimondani (leírni) is érdekes érzés, de még egy ebből az évből származó papírost kézbe fogni … Azért, hogy az időpontot jobban tudjuk érzékelni, kutassunk történelmi tanulmányainkban: ebben az évben adta ki II. József magyar király a jobbágyrendeletét, amelyben eltörölte az örökös jobbágyságot, és a szabad költözködés és szakmaválasztás, illetőleg az ingó vagyon feletti rendelkezés jogát biztosította.

IN DEM GOLDENEN ADLER, azaz az Arany Sasban. Ez a ma már kissé nehezen olvasható, de nagyon szép állapotban lévő számla korával érdemelte ki a tiszteletet. A vendéglős Paul Wagner volt, aki szobát, ételt és italt adott a megfáradt utazónak.

S mivel lehetne ezt a szállodai időutazást zárni? Ha már megemlítettük a jobbágyrendeletet, akkor egy ehhez kapcsolódó idézettel kívánunk Tisztelt Olvasóinknak békés ünnepet.
„Minden alattvaló urától vár védelmet és biztonságot. Ezért az uralkodó kötelessége, hogy alattvalói jogát rögzítse, ügyeiket úgy vezesse, hogy a közjót és az egyén javát egyaránt szolgálja.” (II. József magyar király).