VIII. Soproni Pénzügyi Napok - 2014. október 2-3.

VIII. Soproni Pénzügyi Napok
Befektetések – Pénzügyek – Minőség
Időpont:   2014. október 2-3.
Szervező:   Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

dr. Sallai Csilla
A könyvelők felelőssége az új Ptk. szerint – könyvelői szerződés

Az előadás célja:
Szeretném ráirányítani a figyelmet arra, hogy az új Ptk életbelépésével a könyvelőket, adótanácsadókat még nagyobb felelősség terheli, s ennek kezelésére tudatosan fel kell készülni.

A könyvelők jelentős része folyamatosan azt érzi, hogy a tevékenysége egy „veszélyes üzem”. A munka végzéséhez nagyon széles ismeretanyagra és naprakész információra van szükség, ezen túl komoly emberi kvalitásokat is igény a könyvelői munka. Egy könyvelőiroda rentábilis működtetéséhez viszonylag nagyszámú, különböző szakterületekről származó ügyfél szükséges. Ezeket a nehézséget az ügyfelek nem érzik, nem értik vagy nem akarják érteni, sőt a könyvelés sok esetben egy „lenézett”, „szükséges rossz”-nak tartott dolog.

A könyvelőirodák tevékenysége mára már túlnő a klasszikus könyvelési (kontírozás, adatrögzítési) területen, mert az adózási kérdések bér, TB, munkaügy, illetve az adminisztratív feladatok jelentős részének megoldása is a könyvelőkre hárul.

A könyvelési tevékenység magában hordozza a megbízási szerződés és a vállalkozási szerződés elemeit, ez alapján a könyvelői szerződés egy úgynevezett vegyes szerződésnek tekinthető. Ennek a kártérítési felelősség miatt van jelentősége.

Az új Ptk.-ban osztott felelősségi rendszerrel találkozunk, amely
-   a szerződésszegéssel okozott károkért, illetve
-   a szerződésen kívül okozott károkért
eltérő következményeket, kimentési lehetőségeket biztosít.

Az új Ptk egyik nagyon jelentős változása is éppen a felelősségi rendszer előbbi megosztásában van, s ezzel párhuzamosan a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai jelentősen megszigorodtak. Az új Ptk.-ban a károkozó csak akkor mentesítheti magát a kártérítés alól, ha bizonyítja, hogy
-   a szerződésszegés az ellenőrzési körén kívül eső volt,
-   a kárt okozó körülmény a szerződéskötés időpontjában előre nem volt látható és
-   nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

A szerződéskötés szabadsága tág teret nyit a könyvelési szerződésekre vonatkozóan is. Ki kell emelni azt az új szabályt, hogy szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, annak fennállása alatt és megszűnése során a felek kötelesek együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Ez a könyvelőre is jelentős terheket ró, mert a későbbiekben a megfelelő tájékoztatás tényét bizonyítani csak folyamatos adminisztrálással lehetséges, amire általában már nem marad a munka mellett idő és energia.

A könyvelőknél az elsősorban
•   az egyes adózási kérdések helytelen megítélése
•   késve vagy egyáltalán nem teljesített bevallási kötelezettségek teljesítése
jelenti a legnagyobb kockázatot. Ezekben az esetekben a fellépő kár az ügyfélre – mint szerződéses partnerre – kirótt bírság és késedelmi kamat, melyeknek az összege általában nem közvetlenül a könyvelő által végzett munkától, hanem az ügylet nagyságától függ. Tartalmukat tekintve pedig sok esetben nem csak a könyvelő vétkessége, hanem a könyvelő számára nem elégséges információ, vagy az ügyfél nem megfelelő tájékozottsága, esetleg hozzáállása okozta. Mindennek ellenére az új felelősségi szabályok alapján– vélhetően - igen nehéz lesz bizonyítani a szerződő felek szerepét a kár bekövetkeztében. Így az új Ptk szabályai alapján a könyvelő oldaláról a kártérítési felelősség és kötelezettség alóli kimentés is igen korlátozottnak tűnik. Bizonyára a bírósági döntések fogják az etalon megadni az ügyfél és a könyvelő oldalán szükséges és elvárható magatartási normákra.

A titoktartás kiemelkedően fontos követelmény a könyvelő és ügyfél viszonylatában. Az üzleti titokhoz való jog megsértésének a következménye lehet sérelemdíj vagy kártérítés. Az új Ptk által bevezetett sérelemdíj fizetésére a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. Ez további munkamódszertani kérdéseket, feladatokat vet fel a könyvelőknél, amelyek végiggondolása, újraszabályozása plusz energia, esetleg pénz.

A könyvelői felelősség valójában megosztott felelősség, mert csak az szállhat át a könyvelőre, ami a könyvelési szerződés alapján a könyvelő felelőssége volt (lett volna). Ezért nagyon fontos a vállalt szolgáltatások korrekt tartalmi meghatározása. Vannak a felelősség korlátozásának is eszközei. Az esetlegesen bekövetkezett károk, s az ebből eredő kártérítés terheinek a minimalizálására szakmai felelősségbiztosítás mára már nélkülözhetetlen.

Vissza!

Rólunk mondták

"Dr. Sallai Csillát több mint egy éve ismerem, és bátran mondhatom, hogy eddigi üzleti pályafutásom alatt, még nem találkoztam ennyire elkötelezett, szakértő könyvvizsgálóval.

Bővebben...