VIII. Soproni Pénzügyi Napok - 2014. október 2-3.

VIII. Soproni Pénzügyi Napok
Befektetések – Pénzügyek – Minőség
Időpont:   2014. október 2-3.
Szervező:   Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

dr. Sallai Csilla
A könyvelők felelőssége az új Ptk. szerint – könyvelői szerződés

Az előadás célja:
Szeretném ráirányítani a figyelmet arra, hogy az új Ptk életbelépésével a könyvelőket, adótanácsadókat még nagyobb felelősség terheli, s ennek kezelésére tudatosan fel kell készülni.

A könyvelők jelentős része folyamatosan azt érzi, hogy a tevékenysége egy „veszélyes üzem”. A munka végzéséhez nagyon széles ismeretanyagra és naprakész információra van szükség, ezen túl komoly emberi kvalitásokat is igény a könyvelői munka. Egy könyvelőiroda rentábilis működtetéséhez viszonylag nagyszámú, különböző szakterületekről származó ügyfél szükséges. Ezeket a nehézséget az ügyfelek nem érzik, nem értik vagy nem akarják érteni, sőt a könyvelés sok esetben egy „lenézett”, „szükséges rossz”-nak tartott dolog.

A könyvelőirodák tevékenysége mára már túlnő a klasszikus könyvelési (kontírozás, adatrögzítési) területen, mert az adózási kérdések bér, TB, munkaügy, illetve az adminisztratív feladatok jelentős részének megoldása is a könyvelőkre hárul.

A könyvelési tevékenység magában hordozza a megbízási szerződés és a vállalkozási szerződés elemeit, ez alapján a könyvelői szerződés egy úgynevezett vegyes szerződésnek tekinthető. Ennek a kártérítési felelősség miatt van jelentősége.

Az új Ptk.-ban osztott felelősségi rendszerrel találkozunk, amely
-   a szerződésszegéssel okozott károkért, illetve
-   a szerződésen kívül okozott károkért
eltérő következményeket, kimentési lehetőségeket biztosít.

Az új Ptk egyik nagyon jelentős változása is éppen a felelősségi rendszer előbbi megosztásában van, s ezzel párhuzamosan a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai jelentősen megszigorodtak. Az új Ptk.-ban a károkozó csak akkor mentesítheti magát a kártérítés alól, ha bizonyítja, hogy
-   a szerződésszegés az ellenőrzési körén kívül eső volt,
-   a kárt okozó körülmény a szerződéskötés időpontjában előre nem volt látható és
-   nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

A szerződéskötés szabadsága tág teret nyit a könyvelési szerződésekre vonatkozóan is. Ki kell emelni azt az új szabályt, hogy szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, annak fennállása alatt és megszűnése során a felek kötelesek együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. Ez a könyvelőre is jelentős terheket ró, mert a későbbiekben a megfelelő tájékoztatás tényét bizonyítani csak folyamatos adminisztrálással lehetséges, amire általában már nem marad a munka mellett idő és energia.

A könyvelőknél az elsősorban
•   az egyes adózási kérdések helytelen megítélése
•   késve vagy egyáltalán nem teljesített bevallási kötelezettségek teljesítése
jelenti a legnagyobb kockázatot. Ezekben az esetekben a fellépő kár az ügyfélre – mint szerződéses partnerre – kirótt bírság és késedelmi kamat, melyeknek az összege általában nem közvetlenül a könyvelő által végzett munkától, hanem az ügylet nagyságától függ. Tartalmukat tekintve pedig sok esetben nem csak a könyvelő vétkessége, hanem a könyvelő számára nem elégséges információ, vagy az ügyfél nem megfelelő tájékozottsága, esetleg hozzáállása okozta. Mindennek ellenére az új felelősségi szabályok alapján– vélhetően - igen nehéz lesz bizonyítani a szerződő felek szerepét a kár bekövetkeztében. Így az új Ptk szabályai alapján a könyvelő oldaláról a kártérítési felelősség és kötelezettség alóli kimentés is igen korlátozottnak tűnik. Bizonyára a bírósági döntések fogják az etalon megadni az ügyfél és a könyvelő oldalán szükséges és elvárható magatartási normákra.

A titoktartás kiemelkedően fontos követelmény a könyvelő és ügyfél viszonylatában. Az üzleti titokhoz való jog megsértésének a következménye lehet sérelemdíj vagy kártérítés. Az új Ptk által bevezetett sérelemdíj fizetésére a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. Ez további munkamódszertani kérdéseket, feladatokat vet fel a könyvelőknél, amelyek végiggondolása, újraszabályozása plusz energia, esetleg pénz.

A könyvelői felelősség valójában megosztott felelősség, mert csak az szállhat át a könyvelőre, ami a könyvelési szerződés alapján a könyvelő felelőssége volt (lett volna). Ezért nagyon fontos a vállalt szolgáltatások korrekt tartalmi meghatározása. Vannak a felelősség korlátozásának is eszközei. Az esetlegesen bekövetkezett károk, s az ebből eredő kártérítés terheinek a minimalizálására szakmai felelősségbiztosítás mára már nélkülözhetetlen.

Vissza!

Rólunk mondták

„A Stallum irodáját minden cég megirigyelheti. Munkán során a legkülönbözőbb munkahelyeken fordulok meg és nem találkoztam még csak hasonlóval sem. Ide jó belépni is! Azonnal feltűnik a ...

Bővebben...